Szent Pál ereklyéje Budán

Az 1300-as évek elején a budaszentlőrinci kolostor lett a pálos rend magyar központja. Itt helyezték el 1381-ben Remete Szent Pál ereklyéjét, amelyet Velence Nagy Lajos királyunknak adományozott. Ezután a kolostor híres búcsújáró hely lett, s az épületét szentéllyel, gyűlésteremmel, sőt fürdőhellyel is bővítették. A kolostort 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök elpusztították, feltárása az elmúlt évtizedben fejeződött be.

Osgyán Edina
2002. 02. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hagyomány szerint Bertalan püspök és Boldog Özséb esztergomi kanonok nevéhez kötődik a magyar szerzetesrend középkori magalapítása. Özséb egy látomás hatására egyesíteni akarta a szétszóródott remetéket, ezért sorra járta az országot, majd Rómába ment, hogy a szerzetalapításhoz elnyerje a Szentszék jóváhagyását, amelyet a pálosok 1308-ban kaptak meg.
Özséb a rendet Remete Szent Pál oltalma alá helyezte. A remeték atyja, a keresztényüldözés elől Thébába menekült Pál hatvan évet élt egy sziklabarlangban. Remeteéletét az elmélkedésnek és az önmegtagadásnak szentelte, 113 éves volt, amikor Remete Szent Antal rábukkant a hegyek közt. Pál tápláléka naponta egy fél cipó volt, amit – Isten rendelésére – egy holló hozott el neki. Így lett a holló a pálosok egyik jelvénye. (A Remete Szent Pál csodái című, 1511-ben Velencében kiadott műből két példány van a világon. A latin nyelvű mű 1935-ben került a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár birtokába). A pálosok budaszentlőrinci kápolnája helyébe a XIV. században egy kolostor épült; ez lett a rend magyar központja, majd itt helyezték el 1381-ben Remete Szent Pál ereklyéjét is, amelyet Velence Nagy Lajos királyunknak adományozott. 1526-ban a mohácsi csata után a törökök elpusztították: mindössze tíz napig voltak az épületben, de ez elég volt ahhoz, hogy mindent, amit a rend korábban felépített, feldúljanak, majd távoztukkor a kolostort is felgyújtották. 1756-ban állapították meg az egykori monostor romjainak helyét. A szakemberek 1949-ben, később 1958-ban ástak a területen. Az 1960-as évektől – haláláig – Zolnay László végzett feltárást.
Központjuk feloszlatása után a rend a márianosztrai szerzetesek által alapított lengyel rendtartományba telepedett át. Csak 1934-ben tértek vissza Budára az 1926-ban felszentelt Gellért-hegyi sziklakápolnába és a hegyoldalban felépített kolostorukba. Az ötvenes években betiltott szerzetesrend Gellért-hegyi sziklakápolnáját az elmúlt rendszerben befalazták, a templomot csak 1990-ben szentelték újra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.