Világörökségi tervek a Várnegyed védelmére

Nemrég készült el az a világörökségi kezelési terv, amelyet az UNESCO által meghatározott szempontrendszer alapján dolgoztak ki és küldtek el Párizsba. A kezelési tervben szereplő feladatok megvalósításával átfogó helyzetfeltárás és örökségvédelmi program valósítható meg a műemléki védettségű Várnegyed megóvása érdekében – mondta el lapunknak Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere. Az elkészült anyagot februárban vitatja meg a helyi képviselő-testület.

Átfogó módon vizsgálja a Várat és környezetét érő hatásokat, az itt élők igényeit és a műemlékek védelmét a Budáról most elkészült világörökségi kezelési terv. Összeállításánál több mint egy tucat szempontot kellett figyelembe venni – mondta el lapunknak Nagy Gábor Tamás. A tulajdoni helyzetről szólva kifejtette: a közterületek önkormányzati vagy állami tulajdonban vannak, a telkek és az épületek többsége magánkézbe került. A vári polgárnegyed védett lakóházait még nem idegenítették el, noha az ott lakók egy része ezt régóta szolgalmazza. Ezekre a házakra még ma is vonatkozik az a vagyonátadási záradék, amely szerint a műemléki épületek az önkormányzat tulajdonából nem adhatók ki és nem alakíthatók társasházi közösségé. Az utóbbi évben azonban változott a műemlékvédelem álláspontja. Ma már elvileg elképzelhetőnek tartják, hogy a lakók korlátozásokkal megvásárolhassák lakásukat, ennek azonban előfeltétele a törvényben előírt örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése.
A polgármester hozzátette: az UNESCO 1987-ben nyilvánította világörökség részévé a Duna két partjának látképét és a budai Várnegyed területét.
Magyarország az idén pályázza meg a budapesti világörökségi helyszín kiterjesztését. A most beadott új pályázat többek között a Dohány utca egy szakaszát, az Andrássy utat és környékét, valamint a Hősök terét javasolja a védett övezethez sorolni. A pályázat értékelése mellett azonban a szakértői bizottság azt is vizsgálja, hogy egy ország eddig mit tett nemzeti örökségének megóvásáért. A 2001 nyarán elfogadott örökségvédelmi törvény megteremtette a korszerű értékvédelem intézményrendszerét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) és a leglényegesebb törvényi garanciákat, szankciókat.
Cselovszki Zoltán, a KÖH elnöke tavaly levélben foglalta össze azokat a szempontokat, amelyeket a hatástanulmányban figyelembe kell venni. Többek között szükségesnek tartja megvizsgálni a törvényben is előírt kötelező karbantartás betarthatóságát, a kulturális örökséghez való hozzáférés megteremtését, az állami tulajdonból ki nem adható barlangrendszer és a szóban forgó ingatlanok lehatárolásának kérdéskörét, illetve a várható és részben kötelező felújításoknál a társasházak teherviselő képességét. Ez utóbbi azért is fontos, mert a jelenlegi négyzetméterenkénti 66 forintos bérleti díj helyett várhatóan jóval magasabb közös költséget és felújítási tartalékot kell majd a bérlőből tulajdonossá lett lakónak fizetnie. Egyébként az önkormányzat a városban, de talán az országban is egyedülálló módon három éve nem emelte a lakbéreket. Mind a KÖH, mind az önkormányzat álláspontja, hogy a műemléki ingatlanok védelmét nemcsak a közösségi tulajdon garantálhatja, ám az elidegenítés csak akkor történhet meg, ha megfelelő műszaki, pénzügyi és jogi garanciák biztosítják az évszázados örökségek, nemzeti értékeink védelmét. Nem csak az épületek állagának megőrzésére vonatkozó garanciákat kell kidolgozni, fontos az is, hogy elkerüljék a nemkívánatos butikosodást, vigalmi vagy irodanegyed kialakítását.
Amíg a műemléki lakások kerületi tulajdonban vannak, addig az önkormányzatnak kell gondoskodnia a lakáson belüli értékek védelméről is. A Várban egyáltalán nem számít ritkaságnak, ha egy lakásfelújítás során például értékes freskókat, falfülkéket találnak, de lehet, hogy több száz éves cserépkályhát vagy háromszáz éves padlót kell rekonstruálni. Mindez több millió forint többletköltséget jelent
A budai Vár különleges adottsága a Várhegy gyomrában található barlang- és pincerendszer. A közeljövő feladata, hogy teljes mértékben fel kell térképezni az üregek és barlangok helyét. A feltárás és megerősítés mellett ki kell dolgozni a fenntartásukkal és működtetésükkel kapcsolatos koncepciót, a hasznosítás elveit. Az üreges Várhegy és a közművek legnagyobb ellensége a felszíni közlekedés okozta rezgés és terhelés. Ezért kellett már egy évtizeddel ezelőtt is korlátozni a vári gépkocsi- és buszforgalmat. Ugyanakkor meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Budapestre érkező turisták kényelmesen megközelíthessék a történelmi látványosságokat.
A világörökségi kezelési terv kitér arra is, hogy milyen az idegenforgalom helyzete. Magyar és külföldi turisták százezrei keresik fel a Várat, ahol szinte minden épület, kockakő a múltat, történelmünk nagy pillanatait idézi. Kevés olyan városrész van az országban, ahol a történelem ennyire öszszefonódna az emberek életével. Ezért is óriási az önkormányzat és az itt élők felelőssége, hiszen közösen kell vigyáznunk ezekre a felbecsülhetetlen értékekre, és továbbadnunk azt az örökséget, melyet elődeink ránk hagytak – hangsúlyozta a polgármester.