Bírálja az MTV-t a Nemzetközi Sajtóintézet

A magyarországi közszolgálati televíziót bírálja legutóbbi jelentésében a Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute – IPI). A szerkesztőket és újságírókat tömörítő civil szervezet megállapítja: a közszolgálati média átalakítása a volt kommunista országokban, és így Magyarországon is kemény feladatnak bizonyult. Az IPI tanulmányából azonban az is kiderül, hogy kívülállóként a témában pontos jelentést írni nem kevésbé embert próbáló feladat.

A szervezet 2001. évet elemző, friss tanulmánya egyebek mellett kiemeli a Magyar Televízió tavaly megválasztott új elnökének korábbi politikai szerepvállalását (Mendreczky Károly korábban a Fidesz önkormányzati képviselője volt az I. kerületben), ami az IPI szerint olyan félelmeket keltett, hogy a kormánypárt ezzel megkísérli majd megerősíteni befolyását az állami műsorszolgáltatónál. Hogy ez a törekvés sikerrel járt-e a tavalyi év során, arra vonatkozó konkrét megállapításokkal a jelentés – amely információinak és adatainak forrásait egyetlenegyszer sem osztja meg olvasóival – nem szolgál. A tanulmány szerzője viszont megemlíti azt a korábbi esetet, amikor 1999 júniusában (tehát két évvel az IPI által vizsgált időszak előtt) a Magyar Televízió több munkatársától is megvált azt követően, hogy egyik műsora arról adott hírt, fideszes politikusok kedvezményes elbírálásban részesültek a Postabanknál. (Több munkatársunk kitartó próbálkozása után sikerült kiderítenünk, miféle incidens képezhette a jelentésben foglalt történet alapját. Információink szerint a kérdéses időszakban valóban előfordult egy olyan eset, amikor minden kétséget kizáróan téves információk adásba kerülése miatt vontak kérdőre két munkatársat, akiket azonban ezt követően semmilyen retorzió nem ért. Sőt, egyikük a mai napig a Magyar Televíziónak dolgozik, ahol a választási műsorok készítésében kapott feladatot).
A jelentés a továbbiakban hivatkozik a Nemzetközi Újságírószövetség (International Federation of Journalists) egy tavalyi tanulmányára, amely szintén élésen és hasonlóan homályos utalásokkal bírálta a Magyar Televíziót (Aidan White, a szervezet elnöke Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének társaságában tartott sajtótájékoztatót Budapesten, nem sokkal az IFJ-jelentés közzététele előtt, így ebben az esetben legalább a források egyikére fény derült).
Mindazonáltal az IPI jelentésének legérdekfeszítőbb része minden bizonnyal az, amikor a szerző (feltételezhetően Michael J. Jordan, Budapesten állomásozó szabadúszó újságíró), a Magyar Hírlap publicisztikai oldalán megjelent és nagy vihart kavart írásának politikai utóéletével foglalkozik. Mint ismeretes, a liberális lap cikkírója 2001 márciusában kelt írásában úgy vélte „…a magyar lelkületben, állítom, ma senki sem akar – sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót – likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek”. Az IPI jelentésében az előbbi mondat már így hangzik: „Senki sem kívánja Orbán Viktor és Kövér László »likvidálását« a politikai életből”. A jelentés szerint egyébként ez lett volna az inkriminált írás címe is, ami szintén nem fedi a valóságot. (Michael J. Jordan egy korábbi, Budapestről keltezett tudósításában, amelyet a Szabadság Rádió sugárzott, hasonló bravúrral alakította át Kövér László kijelentését – a Fidesz nem az a párt, melyben valakit csak azért nem választanának vezető pozícióba, mert szülei kommunisták vagy zsidók voltak – azt írván: „Amikor egy vezető magyar politikus beszédét a »kozmopolitákra« és a »kommunista zsidókra« utaló baljós hivatkozásokkal fűszerezi – ahogyan azt Kövér László helyettes miniszterelnök tette január 29-én – nem várhatja, hogy könnyedén veszik. Magyarországon fél évszázada hasonló retorika olyan népirtást gerjesztett, amelyben több mint félmillió magyar zsidót öltek meg.”)
Az IPI jelentése a továbbiakban beszámol az RTL Klub televízió Frei-dosszié című műsorának inkriminált epizódjáról, ahol egy állítólagos bérgyilkossal készült interjúban a riporter arra kereste a választ, mennyi pénzért ölné meg a magyar miniszterelnököt. Az IPI összefoglalójából azonban az derül ki, hogy a Magyar Hírlap publicisztikája és a Frei Tamás műsorában elhangzottak teljesen összemosódnak a tanulmány szerzőjében, ami aztán a gyanútlan olvasóban azt a képet alakítja ki, miszerint a Magyar Hírlap tudósítóját azért nem engedték volna be egy kormányzati sajtótájékoztatóra, mert lapja korábban egyik cikkében idézte az RTL Klub műsorában elhangzottakat (mint ismeretes, a kormányzat a kérdéses cikk megjelenését követően azt a nagy vihart kavart és később felülvizsgált döntést hozta, hogy a Magyar Hírlap tudósítóját nem látják szívesen annak a kormányfőnek a sajtótájékoztatóin, akinek likvidálása a cikk szerzője szerint „javára válna nemzetünknek”).
Az IPI jelentéseiről és Michael J. Jordan munkásságáról talán még annyit érdemes megemlíteni, hogy az IPI honlapján elérhető és Magyarországra vonatkozó legkorábbi jelentésében, az 1997-es évet vizsgáló tanulmányban a sajtószabadság érvényesülése szempontjából a nyomtatott és az elektronikus média terén is általános javulásról számol be a szerző, dacára a tekintélyes Freedom House akkori jelentésének, amely „részben szabaddá” minősítette vissza a magyar sajtót az 1994-es kormányváltást követően.