BUX: lefelé a lejtőn

Véget ért a lassan másfél éve tartó kamatcsökkentési periódus – vélték a hírmagyarázók a svéd jegybank tegnapi intézkedése után. A Riksbank 25 bázisponttal – négy százalékra – emelte az irányadó kamatát – jelentette tegnap az MTI. Az európai tőkepiacok szereplői tegnap azzal a feltételezéssel kereskedtek – jellemzően emelkedő árakon –, hogy az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed ezúttal még nem él a kamatemelés eszközével. A pesti tőzsde indexe napközben hozzávetőleg egy százalékkal a hétfői záróértéke alatt mozgott.

Huszonöt bázisponttal, négy százalékra emelte irányadó kamatát a svéd jegybank. „Ha a gazdasági tevékenység tovább erősödik, amint várható, akkor ésszerű feltételezni, hogy a kamatok fokozatosan emelkednek” – idézte az MTI a Riksbank kamatemelésének indoklását, amely a korábban vártnál erősebb inflációs nyomásra is kitért. A svéd Riksbank inflációs célja, hogy a maginfláció két százalék legyen tizenkét hónapra számítva, 12–24 hónap átlagában. Ám a svéd infláció tavaly augusztus óta minden hónapban három százalék fölött volt tizenkét hónapra számítva. A svéd maginflációs adat kiszűri a jelzálogkölcsönök, az adók és az ártámogatások hatását. A központi bank idei első jelentésében egyszersmind feljebb igazította inflációs várakozását: decemberre 2,2 százalékos maginflációt jelzett előre tizenkét hónapra számítva, a tavaly decemberben jósolt 2 százalék helyett. Idei GDP-várakozását kissé lejjebb vette a svéd központi bank: 1,6 százalékos növekedést jósolt a decemberben valószínűsített 1,8 százalék helyett. Jövőre viszont 3,0 százalékra emelte az eddigi 2,4 százalékos várakozását.
Kivártak a tokiói tőzsdék befektetői tegnap, mivel a távol-keleti piacok zárása után – európai idő szerint késő este – került nyilvánosságra az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt piaci bizottságának döntése. Amint arról már beszámoltunk, a monetáris politikáért felelős testület tegnap tekintette át az irányadó kamat szintjét. A tőkepiaci szakértők előrejelzése a kamatok változatlan szinten tartását valószínűsítette. A tokiói tőzsde irányadó indexe, a Nikkei nyereséggel zárt tegnap, s a jen erősödött a dollárhoz képest. Ma akkor következhet be jelentős elmozdulás a tőkepiacokon, ha a Fed a várakozásoktól eltérő lépésre szánja el magát. Ma a Bank of Japan döntéshozói kezdenek tanácskozni, s az értékpapír-kereskedők várakozásai szerint a jegybank növeli a japán államkötvény-vásárlásra szánt pénzügyi keretét. A közelmúltban már tett hasonló gesztust a jegybank, amikor havi 800 milliárd jenről ezer- milliárdra növelte az állampapír- vásárlásra elkülönített büdzséjét. Piaci szereplők szerint nyárra akár ötven százalékkal is megemelhetik a jelenlegi keretét a Bank of Japan. Az UBS Warburg befektetési bank előrejelzésében arra mutatott rá, hogy a gazdaságba kerülő, növekvő pénzmennyiség gyengíteni fogja a jen árfolyamát.
A fontosabb európai tőzsdék tegnap szolid nyereséggel nyitottak, s kisebb ingadozások után 0,3-04 százalékos nyereséggel fejezték be a napot. A pesti tőzsde nem csatlakozott a trendhez: a BUX 11 pontos veszteséggel nyitott, s a röviddel később elért napi maximuma is csak két ponttal haladta meg az előző napi záróértékét. Innen meredek esés következett, s a nap nagyobb részében 7800–7820 pont között mozgott a mutató, körülbelül egy százalékkal az előző napi szintje alatt. A záró szakaszban – hasonlóan az előző napihoz – kisebb áremelkedés volt, így a BUX 0,84 százalékos veszteséggel fejezte be a napot.
A részvénypiacon 6,9 milliárd forint értékben üzleteltek a brókerek. A leglikvidebb papír a másfél százalékkal gyengülő Mol részvénye volt. Fél százalékot veszített értékéből az OTP, míg a nap vesztese a 2,6 százalékkal eső Matáv lett. A tőzsdeindex süllyedését a 2,4 százalékkal dráguló Richter fékezte. A közepes likviditású papírok közül a Démász (+1,8 százalék) és a kárpótlási jegy (+1,5 százalék) érdemel említést. A vesztesek listáját a tíz százalékkal zuhanó Econet és a hét százalékkal olcsóbbodó BorsodChem vezette.