Napi sajtószemle

DeutschlandRadio
A német közszolgálati rádió Európa ma című programjában sugárzott tudósítást a választások előtti Magyarországról. A tudósító, Harriett Ferenczi elsőként idézett forrása egy meg nem nevezett taxisofőr, aki aggódik a bizonytalan jövő miatt. Ezután rátér Csurkára, akit szerinte „a korábbi kommunista titkosszolgálat ügynökeként lepleztek le”. Csurka István és a MIÉP beható tárgyalása után azt állítja, a magyar társadalomban gyakran merül fel a kérdés, vajon a budai Vár miként válhatott „a nemzetközi neonáci színtér kedvelt nemzetközi találkozóhelyévé?” Lazarovics Ernő, a zsidó közösség egyik vezetője panaszkodik a kormány magatartása miatt, mert az nem határolódik el az antiszemitizmustól… Ferenczi ezután Ágh Attila politológust idézi, aki szerint Csurka akár a kulturális ügyek minisztere is lehet a következő Fidesz-kormányban. Lendvai Ildikó szerint Bolgár György műsorának „betiltása” bumeráng hatású volt. Az újságíró ezután a „névtelen” Kontroll-csoportról tesz említést, amely szerinte azt mérte, hogy ki bírálja Orbánt. A tudósítás azzal zárul, hogy a Fidesz népszerűsége csökken annak populizmusa, agresszivitása, a szélsőjobbal való kacérkodása és a beteljesítetlen választási ígéretek miatt. (Az ezzel ellenkező közvélemény-kutatási adatokat a német adó elfelejti említeni.)

Suomen Kuvalehti
Remélhető Orbán újraválasztása, írja a finn hetilap budapesti tudósításában. Az MSZP-nek nem sikerült kihasználnia lehetőségeit és nem tudott új arcokat sem bemutatni. Orbán kétségtelenül magáévá tette az egyszerű emberek gondjait, és ez a képessége győzelemre viheti.

Spiegel
Vidéki bohóc címmel a német liberális hetilap Schweitzer József főrabbi panaszával indít, amely szerint ő a hitlerizmust túlélt öreg zsidó, aki azt hitte, végre nyugodtan élhet, de csalódnia kellett. Hiányzik neki a hivatalos tiltakozás az antiszemitizmus ellen. Plusz árpádsávosok grasszálnak. A korábban kommunista spicli, vígjátékíró, sündisznófejű Csurka érti a dolgát, miként dicsérje a magyarok erényeit és 10-15 százalékot kaphat, írja Walter Mayr, a cikk szerzője anélkül, hogy közvélemény-kutatási eredményeket idézne. Az, hogy a Nemzeti Színházat nem a belvárosban építették fel, az leszámolást jelent az urbánus Budapesttel, írja a Németországban mérvadónak nevezett hetilap. Dr. Schmidt Mária, a tendenciózus Terror Házának igazgatónője korábban relativizálta a holokausztot. A cikk írója ezután Kende Pétert, „Orbán életrajzíróját” idézi, aki szerint Orbán „minden erkölcsi gátlás nélküli ember”. Kéri László politológus ehhez még hozzáteszi: Orbán „tehetséges bohóc”.