Nem folyósítják a lakáshitelt

Több, az OTP-hez forduló ügyfelet is lebeszéltek a hitelintézetnél a kedvezményes lakáscélú kölcsönök felvételéről – értesült lapunk. Az ok: kormányváltás esetén nem garantált, hogy fennmarad az állami támogatás.

Leáll az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása az OTP Banknál – derül ki a pénzintézethez forduló ügyfelek beszámolóiból. A banknál a hiteligénylők azt a tanácsot kapták, hogy a hitel felvételével mindenképpen várják meg a választások eredményét: nem garantált ugyanis, hogy kormányváltás esetén a hatalomra kerülők továbbra is betartják az állami kamattámogatásra vállalt kötelezettségeiket.
– Lakáshitel iránt érdeklődtem az egyik győri OTP-fiókban, ahol azzal utasítottak el, hogy jobban járok, ha ebben a politikai bizonytalanságban inkább még várok két hetet – fordult a Magyar Nemzethez panaszával Kettinger Szabolcs mosonmagyaróvári lakos. Lapunk megkereste a győri Kormos utcai OTP-fiókot is, ahol felvetésünkre azt a választ kaptuk, hogy a jelenleg felfüggesztett lakáshitelezés a közeljövőben talán újraindul. Ugyanígy – egyebek között – Ózdon, Miskolcon és Debrecenben is arról tájékoztatták munkatársunkat, hogy változások lesznek a lakáshitelezésben, ezért felfüggesztették folyósításukat.
A lakástámogatási rendszer felszámolása beláthatatlan következményekkel járna a kamatokra és a havi törlesztőrészletekre nézve. A kamattámogatás eltűnésével a jelenleg – konstrukciótól függően – 2,75–5 százalékos kamattal kínált kölcsönök kamatai ismét bőven tíz százalék fölé ugorhatnának, ami megnehezítené a kölcsönök eladását és felvételét egyaránt, ami romba dönthetné az ingatlanpiacon elért örvendetes fejleményeket.
A lakástámogatási rendszer az elmúlt két évben igen komoly eredményeket produkált, amely lehetőséget adott a kevéssé tehetős rétegek számára is a lakókörülményeik javítására. A lakossági ingatlanhitelek állománya csak az elmúlt két évben kétszázmilliárd forinttal növekedett. A kiegészítő kamattámogatással nyújtott kölcsönök állománya 105 milliárd forinttal bővült az elmúlt két esztendőben, ami több mint harmincezer megkötött szerződést jelent. A jelzáloglevelek támogatásával nyújtott hitelek szerződéses állománya – kilencezer szerződés mellett – 28 milliárd forinttal nőtt. Az érdeklődők és a hitelért folyamodók tömege a bankok beszámolói szerint hónapról hónapra növekszik, ám a fejlemények ismeretében nem kizárt, hogy sokan lemaradnak a kölcsönről.
A nagyobb problémát nem is a hitelről lemaradók tömegei jelentik, hanem azok, akik már valamilyen formában részesültek a támogatott kölcsönből. Bár a kamattámogatást az állam garantálja, a tapasztalatok szerint ez kormányváltás esetén nem sokat jelent. Elég azokra gondolni, akik még a rendszerváltás előtt kedvezményes OTP-kölcsönt vettek fel: később, ha nem fizették vissza egyben tartozásukat, az állam levette róluk a kezét, és piaci kamattal kellett – volna – törleszteniük. (A tartozások elengedése, a büntetőkamatok mérséklése és a kilakoltatás lehetősége aztán sokáig témát adott a sajtónak.) A folyósító bankokat nem érintené jóvátehetelenül, ha némileg megemelkedne a fizetésképtelen ügyfelek száma, bár bizonyosan nem tenne jót az üzletmenetnek a kölcsönök fejében nyakukba szakadó ingatlantömeg. Mindenesetre bölcs előrelátásra utal az, hogy a pénzintézetek rendkívül keményen jártak el a fedezetül felajánlott ingatlanok értékbecslésénél.
Nehezebb lehetne viszont azoknak az ügyfeleknek a sorsa, akik nem tudnának lépést tartani az állami támogatástól megszabadított kamatokkal, hiszen saját otthonuk kerülne ezzel veszélybe.