Széchenyi-terv: tízezernél több sikeres pályázat

Ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Széchenyi-terv programjaira, hiszen csak márciusban 4403 pályázatot nyújtottak be, ami több mint hatszorosa az egy évvel korábbinak. Leginkább az energiatakarékossági és a vállalkozáserősítő programok népszerűek; a gazdaságépítési programban ipari parkok, logisztikai centrumok és innovációs központok kaphatnak támogatást – hangzott el a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón.

A Széchenyi-terv programjainak segítségével 2001-ben 650 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, s a leadott 13 692 pályázatból 10 710 nyert támogatást – jelentette ki Borókai Gábor kormányszóvivő a kabinet tegnapi ülését követően. A vállalkozásélénkítő programok részeként egy forint támogatás 5,2 forintot mozgósított, a turizmusfejlesztésnél egy forint 3,4 forintot, míg a lakásprogram esetében 1,4 forintot. A Széchenyi-terv idei programjaira egyedül márciusban 4403 pályázatot nyújtottak be, ez 47 százalékkal magasabb a februári adatnál, és hatszorosa az egy évvel korábbinak – közölte a kormányszóvivő.
Borókai a Széchenyi-terv segítségével megvalósult fejlesztésekkel kapcsolatban azt is elmondta: az idén eddig már összesen 8227 pályázatot nyújtottak be, az igénylések 46 százaléka az energiatakarékossági, 33 százaléka pedig a vállalkozáserősítő programokra érkezett.
A kormány nevében megköszönte az idős embereknek és a családoknak, hogy elmentek szavazni.
A beadott pályázatok számát és az igényelt támogatás nagyságát együtt tekintve Pest megye áll az élen, a legtöbb pályázat ugyanakkor Fejér megyéből érkezett.
Kétéves regionális gazdaságfejlesztési programot fogadott el a kormány, amely 2002-ben és 2003-ban 200-220 millió euró EU-forrás elérését teszi lehetővé a területfejlesztési célokra – jelentette be Boros Imre. A PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a teljes összegből a magyar hozzájárulás aránya 25 százalék. Beszámolt arról is, a 2002–2003-ra szóló programra az idei év utolsó negyedévétől lehet pályázni, az odaítélt támogatást legkésőbb 2006. december 31-ig utalják át. A kormányülésen értékelték a választási rendszer működését is. Borókai Gábor közölte: az kifogástalanul működött az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában, annak ellenére, hogy soha enynyien nem vettek részt a szavazáson. Szólt arról: Pintér Sándor belügyminiszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy a 8 018 450 választásra jogosult állampolgár 70,5 százaléka adta le voksát a vasárnapi első fordulóban.
Megtudhattuk, harmincegy rendkívüli esemény történt, 7 haláleset következett be a szavazóhelyiségekben, illetve azok közelében, a voksolás előtt vagy után. – A kormány együttérez az elhunytak hozzátartozóival, s külön megköszöni a betegeknek és az időseknek, hogy részt vettek a választás első fordulójában – szögezte le Borókai.
A kormány tegnap felkérte az agrártárca vezetőjét, hogy készítsen összegzést a fagykárokról – közölte Borókai Gábor. A kormányszóvivő elmondta: Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előterjesztését a következő ülésén tárgyalják meg. Addig a falugazdász-hálózattól kéri majd a szakminisztérium, hogy gyűjtsék össze a gazdálkodók kárigényeit. A kormány az igények felmérése után dönt arról, hogyan tud hozzájárulni a károk enyhítéséhez.
– A kormányfő nyugodt, folyamatos munkára kérte a kabinet keddi ülésén a minisztereket – szögezte le Borókai Gábor az MSZP és az SZDSZ azon kezdeményezését firtató kérdésre reagálva, amely szerint „a kabinet a továbbiakban ügyvezető kormányként járjon el”. Az alkotmány pontosan szabályozza ezt a kérdéskört, az új összetételű Országgyűlés megalakulásától az új kabinet létrejöttéig működik ügyvezető kormány. A két ellenzéki párt azon felvetésével kapcsolatban, hogy a kormány tartózkodjék a nagyobb beruházásokra vonatkozó megállapodásoktól, közölte: éppen az MSZP és az SZDSZ képviselői kötötték meg a metrószerződést 1998-ban.