Tegnap megtörtént a kormányváltás. Milyen állapotban adja át a tárcát?
– Körülbelül olyan állapotban adom át, mint amilyenben én szerettem volna megkapni. Kiegyensúlyozott munkavégzés folyik, nincs túlköltekezésünk, a költségvetési tartalék pedig rendelkezésünkre áll.
– Egyes sajtóhírek szerint kiürült a zöldkassza.
– Ezt határozottan cáfolom. A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat esetében valóban vannak olyan kötelezettségek, amelyek több évre áthúzódnak. Ezt azonban természetesnek tartom. Én is írtam alá 2000-ben olyan szerződést, amelyet a Baja Ferenc minisztersége alatt kötött szerződés alapján kellett teljesítenünk.
– Ön az Orbán-kormány harmadik környezetvédelmi minisztere. Meg tudta valósítani az eredetileg kitűzött terveit?
– Csak egy kis részét, hiszen mindössze másfél év adatott nekem. Legelőször is nyugalmi helyzetet kellett teremtenem a tárcánál. Minden kérdést szakmai alapon vizsgáltam – még akkor is, ha személyzeti ügyekről volt szó. Az európai uniós jogharmonizációból adódó hátralékunkat bepótoltuk. Mi is közreműködtünk abban, hogy az eltelt időszakban 8600 kilométer hosszú szennyvízcsatorna épült. Készülnek azok a regionális hulladéklerakók, amelyek 4,9 millió ember életkörülményét javítják. A legfontosabbnak azonban a természetvédelem terén elért eredményeinket tartom. Kialakítottuk a fenntartható természetvédelmi gazdálkodást, és sikeresen elindítottuk az agrár-környezetvédelmi programot.
– Hivatalba lépésekor két új nemzeti park megnyitását tervezte, ebből azonban csak az őrségi valósult meg. Miért?
– Eredetileg három terület pályázott a nemzeti park címre. Ez azonban nagyon hosszú előkészítő munkát igényel. Az Őrségi Nemzeti Park esetében ez már az 1970-es években elkezdődött. Meggyőződésem szerint 2003 végéig meg lehet nyitni a szatmár-beregi nemzeti parkot, amelynek az előkészületei odáig jutottak, hogy a területen már felállítottuk a hatósági ügyeket intéző irodát. Itt mozaikszerűen helyezkednek el a védett területek, amelyeket egységes rendszerbe kell kapcsolni. Az ugyancsak tervezett szigetközi nemzeti park közvetlen összeköttetésben lenne Szlovákiával és Ausztriával. Megnyitásának azonban az az előfeltétele, hogy véglegesen megoldódjék a bősi erőművel kapcsolatos vízmegosztás kérdése.
– A választási kampányban több szocialista képviselő is utalt arra, hogy a Dunakanyarban fel kellene építeni egy vízi erőművet.
– Résen kell lennünk, hiszen az új kormány egy minisztériumba vonta össze a vízügyet és a környezetvédelmet. Tartok tőle, hogy a vízügy hagyományosan erős lobbiérvényesítő képessége háttérbe szoríthatja a környezetvédelmi szempontokat. A hivatalos nyilatkozatok szerint az új kormány nem kíván gátat építeni. Remélem, ehhez tartják magukat.
– A 4-es metró megépítése mellett azonban elkötelezték magukat. Mi a véleménye arról, hogy a tervezett nyomvonal érinti a Gellért-hegy lábánál található hőforrásokat?
– Úgy tűnik, hogy az ismét koalícióra lépő pártok közül az MSZP kapott ugyan több mandátumot, mégis inkább az SZDSZ fog kormányozni. Amíg azonban az MSZP-ben szép számmal vannak a környezetvédelem ügye mellett elkötelezett emberek, addig az SZDSZ-ben én nem nagyon ismerek ilyeneket. Kérdésére visszatérve: a természet értékeit még csak veszélyeztetni sem szabad. Márpedig a metró jelenleg kitűzött nyomvonalával ezt teszik. Ezt a kockázatot nem szabad vállalni, mert ezek a hőforrások nemcsak Budapestnek, hanem Magyarországnak is pótolhatatlan kincsei. Nem vagyok metróellenes, de úgy vélem, hogy a szűkös erőforrásokat nem erre kellene fordítani, hanem mondjuk a vidékfejlesztés folytatására.
– Egykori pártjában, az FKGP-ben leváltották Torgyán Józsefet. Az új vezetés pedig minden, korábban elűzött kisgazdát visszavár. Gondolkodik-e az FKGP-t újjáélesztő forgatókönyvön?
– Az első és alapvető kérdés, hogy tényleg leváltották-e Torgyán Józsefet? Nekem az az érzésem, hogy nem. Az a gyűlés ugyanis, amit a Torgyán ellen fordulók tartottak, nem felel meg a párt alapszabályának. Egyébként Torgyán József is összehívta a választmányt, amelyen valószínűleg ő lesz az egyetlen jelölt. Nem látok lényegi különbséget a Torgyán-hívők és azok között, akik kiszolgálták Torgyánt, és a 0,76 százalékos eredmény után nagy hirtelen a párt megmentőiként lépnek fel. A valódi megújulásért küzdő Kisgazda Polgári Egyesület már minden megyében jelen van. Egyesületünket jelenleg nem akarjuk párttá alakítani. Ha a Torgyán és a torgyánisták közötti huzavona előbb-utóbb lezárul, akkor az FKGP tagsága tiszta, szabályos választáson új elnökséget és elnököt választhat. Ha azonban ez csak egy évekig elhúzódó pereskedés végén következik be, akkor meg kell fontolni, hogy létesüljön-e egy új, és az összes Torgyán-mentes kisgazda bevonásával létrehozott agrárpárt.
– Ha létrejön az új párt, akkor az milyen kapcsolatot ápolna a Fidesszel?
– Pártként független lenne, azonban a polgári szövetség részeként politizálna. Már a helyi, a megyei és az országos pártszervezeteik is együttműködnének, a választásokon pedig az előzetes megállapodás alapján együtt indulnánk. A polgári egységet nem szabad megbontani. Nagyon fontosnak tartom az Orbán Viktor által meghirdetett polgári körök mozgalmát, amelyben a kisgazda-társadalom teljes erővel részt vesz. A jövőt tehát úgy képzelem el, hogy felépül egy erős, a szervezeteire hagyatkozó kisgazda párt, amelynek sokféle neve lehet akkor, ha a történelmit nem lehet tovább vinni. Ennek pedig mindenképpen a polgári oldallal kell szoros szövetségben tevékenykednie. De csak akkor van értelme új pártot indítani, ha abban az összes kisgazda formáció részt vesz. A választások eredménye azt mutatja, hogy a kisgazdák támogatása nélkül a polgári oldal nem nyerhet.
– Ha létrejön ez az új párt, akkor a most még a Fidesz-frakcióban ülő kisgazdák önálló frakciót hoznak létre?
– Mi a Fidesszel megegyeztünk, szerződésünket pedig mind a két fél be kívánja tartani.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkijt terroristaként kell letartóztatni
