Felújításra szorul a Pesti Vigadó

Feszl Frigyes Duna-parti épülete, a Vigadó 1865-től 1944-ig egyedülálló szerepet töltött be az ország zenei kultúrájában, társadalmi életében. Nem volt a világnak olyan zeneművésze, aki ne fordult volna meg a Vigadóban. A sokak által vitatott értékű, de a magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő épület mégsem kizárólag a zene szolgálatában állt, falai között politikai események is zajlottak. A régi Redoute-ban 1848 júliusában tartotta Kossuth híres megajánlási beszédét. A Vigadó újkori, második világháború utáni története már kevesebb érdekességgel szolgál.

Deák Attila
2002. 05. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Dunára néző egykori Vigarda (mai nevén Vigadó) tér a Budára vezető hajóhíd pesti hídfője volt. Pollack Mihály tervei alapján itt épült fel 1833-ban a Redoute nevet viselő fényes palota. A névadó olasz ridotto szó tánctermet, játékbarlangot jelent.
Az ünnepélyes megnyitásra január 13-án került sor. A korabeli feljegyzések szerint 1828-an voltak a bálon, és a nagyteremben 2600 gyertya égett. A megnyitás után az első híres vendégművész id. Johann Strauss volt, aki üveges hintón érkezett a hangversenyre. Liszt Ferenc 1839. december 27-én délben adott koncertet a pest-budai árvízkárosultak javára. 1848. július 11-én forradalmi országgyűlést tartottak a Vigadóban. Kossuth híres megajánlási beszéde alapján itt szavazták meg a honvédsereg felállításához szükséges pénzt. Hentzi osztrák generális 1849. május 13-án éjszaka többek között Kossuth felajánlási beszéde hatására lövette rommá a Redoute épületét.
Tizenhat évnek kellett eltelnie, hogy megszülessen az újabb épület. 1853-ban Pest város tanácsa Hild Józsefet bízta meg az új Vigadó megtervezésével. Három évvel később részvénytársaság alakult, majd Hild terveinek felülvizsgálatára és átdolgozására Feszl Frigyes kapott megbízást, s végül az ő elképzelései alapján kezdődött meg az építkezés, amely 1859-től 1864-ig tartott. Feszl keserves küzdelmet vívott megbízóival, a várost képviselő bizottságokkal. Már akkor felrótták az épület egyenetlenségeit, a nagy terem „szörnyű” magasságát, a homlokzati főpárkány hiányát. Minden gáncsoskodás és kritika ellenére Feszl Frigyes épülete hazai romantikus építészetünk jelképévé vált. A Koszorú, Arany János hetilapja ezt írta: „Nem a könnyűség jellemzi, hanem a colossalis mérvek és gazdag ékítmények. Stílje ellen lehetnek kifogások; de az épület már sajátos voltánál, a Dunasor építészetének egyhangú modorát megszakító formáinál fogva, egyszersmind egyik nevezetessége és dísze Pest legérdekesebb részének.”
A Vigadó alkotója nem szokványos művet emelt, hanem a romantika stílusirányzatára jellemző módon a középkor felé fordulásban a „nemzeti” múltat kereste. Főbejárata, emeletre vezető széles lépcsősora, oszlopos-ívezetes architektúrája méltóságteljességet sugároz. Falmezőit dús aranyozás, kör alakú pannók, arabeszk betétek, valamint oszlopos konzolokon álló, finom szobordíszek ékesítik. Összességében a belső kiképzés kicsit meseszerű, keleties pompát nyújt.
1865. január 15-én nagy, fényes és nyilvános táncvigalommal nyílt meg a Vigadó. Néhány héttel később már a Magyar Képzőművészeti Társulat rendezett itt jelmezes táncestélyt. A Vasárnapi Újság 1866. február 11-i számában „polgári bálról” tudósít, amelyen megjelent Ferenc József is. 1868 februárjában a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára színészbált tartottak.
A báloknál sokkal színesebbek voltak a Vigadó komolyzenei hangversenyei. Liszt Ferenc 1865-ben itt mutatta be Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. Az időközben megalakult Filharmóniai Társaságnak, később a Székesfővárosi Zenekarnak jelentett otthont a nagyterem, amelynek akusztikáját sokan kifogásolták. A zongoraművészek fényes sorában szerepelt itt Rubinstein, Rahmanyinov is, az énekesek között fellépett Gigli, vezényelt a Vigadóban Mahler, Richard Strauss.
A második világháborúban a Vigadó kiégett, és olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a helyreállításáról hosszú ideig vita folyt. A Magyar Nemzet 1959. április 10-i számában Paál Ferenc azt javasolta, hogy bontsák le a Vigadó beláthatatlan időn belül újjáépíthetetlen romhalmazát, és akkor a Vörösmarty teret a Duna felé kinyitva impozáns tér keletkezne. Végül 1967-ben a Középülettervező Vállalat megbízásából Tiry György vette kezébe felelős tervező építészként a Vigadó újjáépítését. A helyreállítás az ő tervei alapján és Kulcsár Sándor mérnök irányításával folyt. Terveiben Tiry fontosnak tartotta a műemlékileg védett részek megóvását, eredeti állapotukba való visszahelyezését. Az épület külsejének meghagyása mellett új belső kiképzést alakított ki a tervező, alagsorral, földszinttel és hat emelettel. A nagyterem pontosan a korábbi alapterületen épült fel, csak korszerűbben, tágasabban helyezték el a székeket. Azaz mégsem jól, mert a terem akusztikája semmit nem javult. A korabeli metszeteken látható, hogy Liszt Ferenc háttal a Dunának ülve játszik, miközben a közönség gyönyörködik a páratlan budai panorámában. Sajnos a hangversenyek mai közönsége ezt nem teheti meg, pedig a zene és a látvány közös élménye bizonyára még jobban vonzaná a külföldieket is.
A felújított épületet Pesti Vigadó néven 1980-ban nyitották meg, és a Vörösmarty téri irodaházzal együtt (a két épület között az átjárást megoldották) a főváros kulturális központja lett. A nagyterem a hangversenyek mellett zenés műsoroknak is helyt adott. A rendszerváltozást követően, 1992-ben a kulturális tárca létrehozta a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt, amelynek tulajdonába került az irodaház, és használati jogot nyert a történelmi Vigadóban, amely továbbra is a magyar állam tulajdonában maradt. Az alapítvány működteti az épületben a Vigadó Galériát, amely az egyik legrangosabb magyar kortárs galéria, ahol évente harminc egyéni és kollektív kiállítást rendeznek. A Pesti Vigadónak – alapító okirata szerint – a magyar kultúra támogatása az elsődleges feladata. Ennek egyre nehezebben tud eleget tenni, mivel az épület állaga az utóbbi években erősen megromlott, a felújítása nem halogatható tovább.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.