Belügyminisztérium
A belügyi tárca leltárából kiderül, hogy a szervezett bűnözés elleni harcról szóló törvénycsomagot az Országgyűlés 1999-ben elfogadta, ezzel minőségileg új, a korábbinál lényegesen hatékonyabb eszközrendszert biztosított a bűnmegelőzés, a felderítés és a szankcionálás területeinek. A szabálysértésekről szóló törvény szélesebb eszköztárral bünteti a jogsértést. A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvény hosszú távon megteremti a közlekedési morál és a közlekedésbiztonság feltételeinek javulását azáltal, hogy lehetővé teszi egyrészt a gyakran szabálytalankodó és súlyos szabálysértéseket elkövető gépjárművezetők engedélyének visszavonását, másrészt preventív hatást gyakorol valamennyi gépjárművezetőre. A polgári kormány programjának megfelelően évről évre haladt előre a Belügyminisztériumban az okmánykorszerűsítési program végrehajtása. Elsőként 1998 szeptemberében bevezették a hamisítás ellen fokozott védelmet nyújtó útleveleket, majd megjelent az új típusú forgalmi engedély és a gépjárművek eredetiségét igazoló törzskönyv is. Új személyi okmányokat is kibocsátottak: a kártya formátumú személyazonosító igazolványt és a lakcímigazolványt.
Külügyminisztérium
Értékelvű külpolitikát és erőteljes nemzetpolitikát folytatott a most távozó kormány külügyi tárcája – összegezte minisztériuma négyéves tevékenységét Martonyi János miniszter. A nemzetpolitikáról szólva rámutatott arra, hogy a kormányzat lényegesen növelte a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokat, és a parlament elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Magyarország európai uniós felkészülésével kapcsolatban arról számolt be, hogy a közösségi vívmányok átvétele, a jogharmonizáció területén a munka túlnyomó részét elvégezték. Kiemelten fontosnak nevezte a magyar– orosz kapcsolatok alakulását, ráadásul az utóbbi időben átalakulóban van Oroszország kapcsolata az euroatlanti térséggel és a NATO-val.
Gazdasági Minisztérium
Négy évvel ezelőtt szükség volt egy olyan gazdaságpolitikai szakasz elindítására, amely már nem a piaci átmenetre, a makrogazdasági egyensúlyokra, hanem a gazdaságfejlesztésre helyezte a hangsúlyt – áll a Gazdasági Minisztérium (GM) tárcaleltárában. A polgári kormány 1998-ban létrehozta a gazdasági tárcát, 2000-től pedig a külgazdaság ágazati irányítását a Külügyminisztériumhoz, a foglalkoztatáspolitika területét a GM-hez csatolta. A tárca négyéves működése alatt fordulatot ért el a növekedés és az egyensúly összehangolásában, és elindította a Széchenyi-tervet. A tárca az otthonteremtési programmal elérte, hogy ugrásszerűen nőtt a lakáshitel-állomány, beindult a jelzálogkölcsön intézménye, és 2001–2002-ben emelkedett a lakásépítések száma. Sikeresen elindította a bérlakásprogramot, amely 1990 után az első államilag támogatott bérlakásépítést jelenti. A tárca áttörést hozott a turizmus fejlesztésében, ugrásszerű fejlődést indított el olyan meghatározó turisztikai ágazatokban, mint a termál- és gyógyturizmus, szálloda- és panzióépítés, konferenciaközpontok építése, várak felújítása, egyházi műemlékek megóvása és felújítása.
Igazságügyi Minisztérium
Az utóbbi négy év jogalkotási mérlege azt mutatja, hogy az Igazságügyi Minisztérium meghatározó részt vállalt a törvény-előkészítésben, és második a tárcák között a kormányzati ciklusban benyújtott 72, valamint az elfogadott, illetve kihirdetett 55 törvényjavaslatot tekintve. Dávid Ibolya emlékeztetett: a polgári kormány szigorú büntetőpolitikáját érvényesítve célul tűzte ki, hogy szűküljenek a bűnelkövetés esélyei, legyen határozott a bűnüldözés, hatékony az igazságszolgáltatás, és legyen következetes a végrehajtás. E koncepció jegyében szigorították a büntető törvénykönyv rendelkezéseit, illetve stratégiai irányváltás történt a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésben. Szigorúbbá váltak a büntetéskiszabási szabályok, a Btk. módosításával megteremtették a ténylegesen életfogytig tartó büntetés lehetőségét, határozottan felléptek a kábítószerrel való visszaélés ellen, és hangsúlyt helyeztek a maffiaszervezetek pénzügyi-gazdasági hátterének ellehetetlenítésére, továbbá kiteljesedett a korrupciós bűncselekmények elleni fellépés. A jogalkotás egyik súlypontjának tekintették a nemzeti érzés erősítését; ennek szellemében készítették elő az államalapításhoz kötődő emléktörvényeket, a nemzeti jelképek használatát szabályozó törvény módosítását, valamint a magyar nyelv védelméről szóló jogszabályt.
Pénzügyminisztérium
A pénzügyi tárca alapvető feladata az volt, hogy végrehajtsa az Országgyűlés által a költségvetési és zárszámadási törvényben elfogadottakat, és biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat. Ennek megfelelően a tárca négy év alatt végig arra törekedett, hogy a bevételek felhasználása teljes folyamatában nyomon követhető legyen, hogy szigorúbbá és átláthatóbbá tegye a közpénzfelhasználást, és csökkentse az államadósság visszafizetésének terheit. A polgári kormány idején első ízben készült több évre szóló költségvetés (2001–2002), amely hozzájárult a stabil és kiszámítható gazdasági környezethez. Tervezhetőbbé és áttekinthetőbbé vált a költségvetés rendszere amellett, hogy az Európai Unió gyakorlatához is közelítették pénzügyi tervünket. Mind a költségvetés, mind pedig a törvényalkotási munka igazodott a kormányprogramhoz, amelyben kiemelt helyen szerepelt a családok, a nyugdíjasok, a kis- és a közepes vállalkozások és a családi agrárgazdaságok helyzetének javítása, az otthonteremtés felgyorsítása és az európai uniós csatlakozási felkészülés. 1998–2002 között a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt, évente átlagosan négy százalék fölötti gazdasági növekedést mutatva. Ez mind a korábbi évekhez viszonyítva, mind pedig a nemzetközi környezetet vizsgálva figyelemre méltó eredmény. Mindezt az előre nem látható hatások: a természeti katasztrófák, a nemzetközi pénzpiaci válságok, a külső inflációs nyomás, a szomszédságunkban kitörő háború mellett sikerült teljesíteni. A gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés a foglalkoztatás bővülésével, a munkanélküliség mérséklődésével, folyamatos kereset- és életszínvonal-emelkedéssel járt. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában éves átlagban 3,6 százalékos volt a ciklus folyamán, ez az ország külső eladósodottságának folyamatos enyhülése mellett finanszírozható.
Oktatási Minisztérium
Az oktatási tárca értékelése szerint az előző négy évben az oktatás valamennyi területén olyan szakmai fejlesztések indultak meg, amelyek részben az iskolarendszer sajátosságai miatt, részben a programok finanszírozási lehetőségei miatt átívelnek kormányzati ciklusokon. A minisztérium tájékoztatója ezek között említi az 1., 5. és 9. évfolyamokon a kerettantervek bevezetését, amely 2005-re fogja át az egész közoktatási rendszert. Az eltelt négy év eredményességét érzékelhetően mutatják az állami büdzsé oktatási és kutatási támogatásai, amelyek 62,3 százalékkal nőttek. A közoktatásban a központi támogatás aránya 62 százalékról 76-ra nőtt, amely az 1100 fő alatti települések oktatási intézményeinek és a fogyatékosokat nevelő intézmények teljes finanszírozását biztosítja. A pedagógusi bérszorzó bevezetésével a reálkeresetek 32 százalékkal emelkedtek. A tavaly szeptemberben bevezetett diákhitelt eddig 81 ezren vették fel. A Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíjban idén 22 ezren részesülnek évente 65 ezer forint értékben. A felsőoktatási fejlesztési program részeként az utóbbi három évben csaknem 57 milliárd forint értékben indultak meg beruházások.
PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli hivatal
Magyarország 1990 óta kap vissza nem térítendő támogatást, segélyeket az Európai Uniótól, illetve az OECD államaitól – olvasható a hivatal anyagában. Az Európai Unió által folyósított összegek folyamatosan növekedtek. Brüsszel jelenleg évi 250 millió eurónyi (hatvanmilliárd forintos) támogatást nyújt hazánknak. A polgári kormány hivatalba lépése idején Magyarország ezen a téren nagyon rossz helyzetben volt. Az éves segélyfelhasználás mértéke alig érte el a hetvenmillió eurót. Komoly volt a veszélye annak, hogy az EU által már befogadott támogatási projektek késése miatt hazánk rövid időn belül több milliárd forint értékű segélytől esik el végleg. A PHARE-programokat irányító tárca nélküli miniszter hivatali tevékenységének első másfél évét mindenekelőtt e veszély elhárításának kellett szentelni. Magyarország a PHARE szégyenpadjából alig két év alatt az éltanulók közé küzdötte fel magát. Megduplázta abszorpciós képességét, és a tárca által felügyelt támogatási alapoknál – a PHARE- és az ISPA-programban – a késedelmes végrehajtás miatti anyagi veszteségeket gyakorlatilag teljes mértékben felszámoltuk – áll a tárcaleltárban. A polgári kormány hivatalba lépése óta Magyarország 411 millió eurónyi (csaknem 103 milliárd forintos) új PHARE-forrásban részesült. A 2000–2001. esztendőben az ISPA- és a SAPARD-programon keresztül további 252 millió eurónyi (hatvanmilliárd forintos) támogatást sikerült megszerezni.
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
A tárca költségvetése ebben az évben 83 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy 1997-hez képest a háromszorosára nőtt a költségvetésben a kultúrára fordított összeg nagysága. A tárca megalkotta a kulturális örökségvédelmi törvényt, és létrehozta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Megteremtette a terület pályázati rendszerét, a nemzeti örökségprogramot, amelynek alapján idén is kétmilliárd forint pályázható. A központi költségvetésből több mint hatvanmilliárd forint jutott műemlékvédelemre, ebből csaknem 2500 programot támogattak. Ez történelmi rekord: 1994–98 között ennek csak a töredéke volt. Határon túli magyar vonatkozású műemlékekre négyszázmillió forint jutott.
Egészségügyi Minisztérium
Az egészségügy előző négy éve gazdag volt a történésekben. Ehhez a kormányzati ciklushoz kötődik a háziorvosi praxisok privatizációja, az úgynevezett egzisztenciavállalkozások létrejötte, a rendelők és a gyógyítóeszközök vásárlását Széchenyi-tervből támogató hitelkonstrukciók létrehozása. Az amortizáció elszámolásának intézményes bevezetése is megtörtént az alapellátásban, amire tizenkét éve vár az ágazat. Az egészségbiztosítás ezermilliárd forintos pénzalapja is az egészségügyi tárca felügyelete alá került tavaly, ami Mikola István leköszönő miniszter szerint feltétele az ágazati szakmapolitika megvalósításának. Kiemelte az új kórháztörvényt is, amely tizenhárom végrehajtási rendeletével az európai típusú átalakulás útját nyitja meg az egészségügy előtt. A miniszter úgy véli: a tárca offenzív állapota leginkább a népegészségügyi programban tükröződik, amely európai szemléletű, tíz évre szól, tehát céljai nem kormány- vagy pártfüggők.
Szociális és Családügyi Minisztérium
A tárca négyéves fennállása alatt az ágazati törvények közül mindegyiket módosították, és az Országgyűlés elfogadta a családok támogatásáról szóló új jogszabályt is. Tevékenységében kiemelt helyet kapott a családtámogatási rendszer átalakítása, amelynek alapján visszaállították a gyermekgondozási díjat (gyed), bevezették a kiegészítő családi pótlékot és a gyermekek után járó adókedvezményt. Az 1997-ben életbe lépő gyermekvédelmi törvénynek megfelelően az előző négy évben kiépült a gyermekjóléti alapellátó hálózat: a múlt év végén már a települések 97 százalékában biztosított volt az ellátás. A tárca adatai szerint az állami gondoskodásban lévő gyermekeknek 2001 végén már több mint 45 százaléka lakott nevelőszülőknél. Az idősügy terén elért, kiemelt eredménynek számít a nyugdíjaknak az előző kormányzati ciklusbeli, tizenkét százalékos reálértékvesztésének visszapótlása, az egyéni számlás állami nyugdíjrendszer kidolgozásának megkezdése, valamint az Idősügyi Tanács újjáalakítása.
Ifjúsági és Sportminisztérium
Deutsch Tamás leköszönő ifjúsági és sportminiszter szerint mind szakmailag, mind pedig politikailag folytathatók azok a megkezdett fejlesztési programok, amelyeket a tárca az előző három és fél évben indított el az ifjúsági élet, a kábítószer-megelőzés, a sport, valamint a fogyatékosok sportja területén. A kábítószerügyi helyettes államtitkárság létrehozásával egy olyan, a társadalmi probléma súlyának megfelelő közigazgatási szervezet született, amelyben az állam a civil szervezetekkel és az egyházakkal összefogva tudott programokat kidolgozni. A tárca volt vezetője a terület legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a széles együttműködés eredményeként szakmai, társadalmi és politikai konszenzussal elfogadott nemzeti drogellenes stratégiának köszönhetően megállt Magyarországon a kábítószer-fogyasztás növekedése. Deutsch Tamás ugyanakkor jelezte azt is, hogy a büntető törvénykönyv drogfogyasztással kapcsolatos szabályozásának enyhítését, illetve a kábítószerek fogyasztásának liberalizációját továbbra is elfogadhatatlannak tartják. A tárca elkészítette az ifjúság életlehetőségeinek bővítéséről szóló törvénytervezetet, és azt az új miniszter asztalára teszik.
Környezetvédelmi Minisztérium
Az Európai Unióval a környezetvédelmi fejezet tárgyalásai 1999 januárjában kezdődtek, és 2001 júniusában ezt a munkát sikerült befejezni a fejezet ideiglenes lezárásával – olvasható a Környezetvédelmi Minisztérium négyéves munkáját összegző értékelésben. Kiemelt hangsúlyt kapott a regionális hulladéklerakók fejlesztése, amely az idei programokkal együtt csaknem 3,5 millió lakos és több mint ezer település gondjait kívánja megoldani. Az összberuházás értéke eléri a 67 milliárd forintot. A vízminőség védelmét szolgálta a nagyarányú szennyvízcsatorna-építés. Ennek részeként 1998 és 2001 között 8400 kilométernyi hálózat épült, s ez 450 ezer lakos szennyvizének elvezetését tette lehetővé. A folyamatban lévő, további 5900 kilométernyi fejlesztés 780 ezer lakosra vonatkozóan biztosít korszerűbb feltételeket. Az összegzés kiemeli, hogy az Őrségben idén márciusban megnyitották hazánk tizedik nemzeti parkját.
***
Két új tárca. Az MSZP–SZDSZ-kormány két új minisztériumot hoz létre, a foglalkoztatási és munkaügyi, illetve az informatikai és hírközlési tárcát. Az Európai Unió béreihez való felzárkózást a közalkalmazottak ötvenszázalékos keresetemelésével, a személyi jövedelemadó-tábla módosításával kezdi az új kormány – hangsúlyozta Kiss Péter, a leendő munkaügyi tárca vezetője. Az aktuális feladatok között említette a közalkalmazotti illetménytábla módosítását, de megoldást keresnek a korengedményes nyugdíjazás ügyére, javasolják az üzemi tanácsok kollektív szerződéskötési jogának megszüntetését, a szakszervezetek érdekérvényesítő szerepének erősítését, a fel nem használt szakszervezeti munkaidő-kedvezmény pénzbeli kifizetésének ism
Ukrajna
Újabb döbbenetes felvételek kerültek elő a kényszersorozásról + videó
