Somogy vonzó a külföldieknek

Somogy továbbra is az egyik legvonzóbb megye azok számára, akik Magyarországot választják második lakhelyükként. A külföldi ingatlanvásárlók olyannyira megkedvelték a mediterrán klímájú Somogyországot, hogy van már olyan falu, ahol egész utcákat német és holland állampolgárok lakják. Az ingatlanszerzési toplistát mindazonáltal továbbra is a balatoni üdülőhelyek és a tó háttértelepülései vezetik.

Ez év első negyedévében Somogy 87 településén együttesen 264 külföldi állampolgár vásárolt családi házat, nyaralót, termőföldnek vagy védett természetvédelmi területnek nem minősülő ingatlant, ám voltak, akik elhagyott malomra vagy horgásztanyára vetettek szemet. Úgy tűnik, a külföldi állampolgárok már jól ismerik a magyar törvényeket – vagy elővigyázatosak a jogi tanácsadóik –, mivelhogy az ingatlanszerzést engedélyező Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak az év első három hónapjában mindössze két, vásárlást elutasító határozatot kellett hoznia.
A legnépszerűbbek a lakóházak, ám a beépítetlen területeket is egyre többen keresik. A Balaton-part ingatlanpiaci részesedése több mint ötvenszázalékos, az üdülőhelyek közül Siófok és Fonyód a legvonzóbb. Siófokon idén már 23 ingatlan került külföldi tulajdonba, miközben a megye déli részén, a gyógyvizéről híres Csokonyavisonta környékén a jó- módú horvátok válogatnak az eladásra kínált családi házak vagy nyaralók között.
Somogyot leginkább a német ingatlanvásárlók részesítik előnyben, de holland és olasz állampolgárok is szívesen telepednek le a Balaton és a Dráva ölelésében fekvő megyében, sőt nem ritka – kiváltképpen Kaposvárott és környékén –, hogy amerikaiak fordulnak ingatlanszerzési kérelemmel a hatósághoz. A németek egyébként éppen úgy kedvelik a falvakat, mint a közvetlen tóparti településeket. Siófokon az év első három hónapjában 22 német állampolgár vásárolt lakóházat, nyaralót vagy beépítetlen telket, ám van olyan Balaton közeli falu, ahol már nincs is eladni való ingatlan.
Az ingatlankereskedelem egyes szakértői állítják: nyáron (Somogyban is) visszaesik az ingatlanvásárlási forgalom, mert az üdülési szezont a potenciális külföldi vásárlók a tájékozódásra használják fel. Körülnéznek a Balaton környékén meg a háttérfalvakban, ismerkednek az ingatlanválasztékkal és az árakkal, majd ősszel vagy a jövő tavasszal visszatérnek, hogy üzletet kössenek.
Az immár soknemzetiségűvé vált somogyi falvak lakói többnyire barátságosan fogadják az „új telepeseket”, ám a falusi vendéglátásra berendezkedettek érdekeit időnként sérti az úgynevezett „rokoni turizmus” térhódítása. Előfordul, hogy – megspórolandó az üdülőhelyi díjat – a külföldiek nemcsak a közvetlen hozzátartozóikat látják vendégül magyarországi otthonukban, hanem úgymond üzletet csinálnak honfitársaik nyaraltatásából, és ezzel rontják a falusi turizmusból (is) élők vendégfogadási esélyeit. A települési önkormányzatok ezekben az esetekben tehetetlenek, hiszen nincs joguk belenézni a „rokonánál nyaraló” külföldi állampolgár útlevelébe, vagy más módon tájékozódni a hozzátartozóként vagy rokonként bejelentett vendég kilétéről.

Javaslat az Országgyűlésnek. A Balatoni Szövetség azt szeretné, ha a külföldiek ingatlanvásárlásának engedélyezéséről a helyi önkormányzatok döntenének. A Balatoni Szövetség elnöksége erről nemrég törvénymódosítási javaslatot fogadott el, amelyről szeretnék, ha az új Országgyűlés tárgyalná – adta hírül a távirati iroda. A somogyi, veszprémi és zalai Balaton-parton élők közös érdekképviseletét ellátó szervezet 75 tagú, abban a tóparti települések önkormányzatai és civil szervezetei mellett a három megye közgyűlése képviselteti magát. A tanácskozáson elhangzott, hogy a Balatoni Szövetség vezetői nem megszüntetni akarják a külföldiek balatoni ingatlanvásárlásait, hanem arra törekszenek, hogy a helyben élők érdekeinek megfelelően szabályozzák azt.