Abbázia-családtörténet

Az Abbázia kávéház tulajdonosa, Steuer Jónás Gyula (1841–1913) egy családregény első lapjait írta meg akkor, amikor elsőszülött fiát bevonta kávéházi vállalkozásába. Steuer halála után két fia vette át az Abbázia vezetését, akik hamarosan tíz féltestvérükkel együtt megalapították az Abbázia Részvénytársaságot.

2002. 06. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A VI. kerületi elöljáróság 1887. október 18-án engedélyezte a kávéház megnyitását az Andrássy út 49. szám alatt. „Huszonöt évvel ezelőtt nagy meglepetés érte Budapest kávéházi publikumát” – írja egy korabeli folyóirat. „Az Oktogon-téren csuda történt: egy kávéház alapítódott, melyről még megnyitása előtt azt rebesgették, hogy új korszakot jelent a kávéházi Pest életében. Az egész Monarchiában nem volt nagyobb tükör sehol, mint ebben az új helyiségben, az asztalokat értékes onixmárvány fedte és benne angol-módra borotvált pincérek villogtatták plasztrónjukat. Az új kávéház az Abbázia volt.”
Steuer Jónás Gyula Vas megyében született. A kortárs, Balla Vilmos okkal írja róla: „Steuer Gyuláról mondották a céhbeliek, hogy születésekor szinte magával hozta kávésipari engedélyét.” Jól menő vállalkozásait jelzi, hogy a legtöbb adót fizetők listáján a 209.-ként tartották nyilván. Steuer a székesfőváros elitjéhez tartozott gazdasági és politikai szempontból is.
Fia, Marcell (1875–1944) 1908. december 18-án belépett a cégbe, ám ekkor még csak apja cégtársaként jegyezték be. Steuer Gyula halála után özvegye vezette a boltot, Marcell segítségével.
Steuer Gyulának egyébként két házasságából összesen tizenkét gyermeke született. Tizenkettőből kellett tehát kiválasztani az ő és második felesége halála után a kávéház vezetőjét. Végül Loránd (1888–1951) kapta meg a nemes feladatot, oldalán tapasztalt testvérével. 1924-ben a céget Steuer Gyula Abbázia Kávéház néven jegyezték be.
Marcell huszonöt év után, 1934-ben kilépett a cégből. Nem lehet tudni, miért, de ekkor a Budapesti Kávés Ipartársulat választmányában betöltött szerepéről, az Ipartestület és az Ipartársulat egyik alelnöki tisztéről is lemondott.
Loránd 1934. március 21-től a cég egyedüli vezetője lett. 1936. december 30-án megalakult az Abbázia Kávéház Rt., amelynek alapító okirata kimondta, hogy a társaság célja: „A Steuer Gyula Abbázia Kávéház bejegyzett kávéházi üzlet és üzemnek Steuer Loránd budapesti lakos egyedüli tulajdonostól való átvétele és folytatása.”
A részvényesek között ott találjuk Loránd féltestvéreit is, szinte valamennyien részt vállaltak a cégben. A társaság vezetője Steuer Lorándné lett 1938-ig, majd 1939-től ismét Loránd kezébe került át az Abbázia. Az 1938-ban elfogadott első-, illetve az 1939-es második zsidótörvény után Steuer Loránd már csak 130 részvény tulajdonosa volt, feleségének pedig 12 részvény jutott. A tulajdonjog többsége Bakonyi Pál ügyvéd kezébe került át.
1942 januárjában Steuer Loránd lemondott ügyvezetői igazgatóságáról, a közgyűlés vitéz Miklós Józsefet ajánlotta Steuer utódjául. Steuer lemondásával 1942-ben véget ért a család több évtizedig tartó munkája az Abbázia Kávéházban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.