Egy mániákus gyűjtő

A Fekete Sas Kiadó a Füst Milán-életműsorozatban adja közre az író mintegy 1500 levelét, arra törekedve, hogy azokat „a kritikai kiadás előtti állapotban” tegye hozzáférhetővé a nagyközönség és az irodalomtörténészek számára.
– Kaptunk leveleket a Füst Milán-hagyatékot őrző Petőfi Irodalmi Múzeumtól, az Országos Széchényi Könyvtártól, az MTA Könyvtárától – mondja Fazakas István, a kötet szerkesztője, a kiadó igazgatója, akit először az anyag forrásairól kérdeztünk. – Felhívást is tettünk közzé, de ez nem járt fényes eredménnyel, mert a kézirat-tulajdonosok többsége hallgat. Azt biztosra vehetjük, hogy sok levél még lappang. Füst Milán „kényszeresen” írt. Általában több példányban írta leveleit, és vissza is kérte, gyűjtötte őket, ami a tudatos öndokumentálás igényére utal.
– Mit jelentenek a levelek az életmű szempontjából?
– Különleges jelentőségük van. Egyrészt azért, mert Füst Milán leveleit is művé formálja, ahogy Naplóját is. Másrészt pedig új adatokat szolgáltatnak nagyrészt ismeretlen életrajzához. Megtudunk belőlük sok apróságot: hogy többször behívták katonának, hogy lovagolt, kitanulta a rézművességet és a szűcsmesterséget. A személyiségét feltáró levelek bepillantást engednek magánéleti problémáiba: 1945-ben sok levél szól Czop (Csop) Gizellához, egyik „nevelt lányához”, aki iránt hatalmas szerelemre lobban. Segítik értelmezni a levelek a Naplót és az életművet, és rengeteg műkezdemény lelhető fel bennük. A Fülep Lajoshoz írott levelekből például kirajzolódik A feleségem történetével kapcsolatos számtalan részlet. Különösen fontosak azok a levelek, amelyek 1928-as baden-badeni ideggyógyászati kezeléséről, az azt megelőző időszak mély válságáról tanúskodnak. Füst Milán, mint tudjuk, azt hitte, naplófüzetei elvesztek. Valaki azonban egy bőröndben visszahozta szinte az összes följegyzést. Egy füzet hiányzott, épp az, amelyik erre az időszakra vonatkozik. Erről tehát csak a levelek adhatnak tájékoztatást.
– Megtartották Füst Milán rendkívül sajátos helyesírását. Miért?
– Mert annyira faramuci, hogy ha megváltoztatjuk, elveszne a levelek sava-borsa. Főként persze azért, mert Füst Milán egyik levelében maga ad részletes utasításokat a szedőnek arról, mit hogyan írjon, megvolt tehát a maga sajátos rendszere.
– Mennyiben változtatja meg az eddigi Füst Milán-képet ez a levelezés?
– Lényegesen. Azzal, hogy ellentmond az irodalmi köztudatban élő, az író által megalkotott mítosznak. Kiderül, hogy az eddig nagy magányosként, elzárkózóként és kirekesztettként számon tartott Füst Milán rengeteg emberrel tartott kapcsolatot. Nemcsak hírességekkel, hanem kisemberekkel is, s ez a kör kultúrtörténeti érdekesség.
(Füst Milán összegyűjtött levelei. Sajtó alá rendezte: Szilágyi Judit. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2002. Ára: 5600 forint)