Éles vita a leváltásokról

Kiegészítette az ellenzék jelöltjeivel a parlament a médiakuratóriumok elnökségeit és ellenőrző testületeit. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén az ellenzék élesen bírálta az új kormányt a közigazgatásban történt elbocsátások miatt, míg a koalíció a távozó kabinet utolsó döntéseit támadta.

Kicsomagolt az MSZP–SZDSZ kormány és rögtön füllenteni kezdett – jelentette ki napirend előtti felszólalásában Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: az új kormány azt mondja, hogy meglepi, milyen helyzetben találja a költségvetést, illetve az államháztartást, holott a polgári kormány minden döntése nyilvános volt. Medgyessy Péter maga jelentette ki a választások előtt, hogy a magyar gazdaság és költségvetés jó helyzetben van – idézte fel Deutsch Tamás. Szerinte a kormány a „demokráciacsomag” jegyében általános politikai tisztogatást, indulatos bosszúhadjáratot folytat azok ellen, akiket 1994–98-ban éppen ő nevezett ki, és akiknek az a bűnük, hogy együttműködtek a polgári kormánnyal. A még esküt sem tett államtitkárok személyi aktákat kérnek be, hónapokra visszamenőleg ellenőrzik a munkatársak elektronikus levelezését – állította a képviselő. – Az árkokat nem azzal kellene betemetni, hogy beléjük lökdösik a köztisztviselőket – szögezte le a frakcióvezető-helyettes.
A kormány részéről Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter válaszában elmondta: az ország gazdasága jó helyzetben van, viszont a költségvetése nincs. A személycserékre kitérve annyit közölt: „tisztogatásra szükség van akkor, amikor rendet kell teremteni, márpedig a MeH-ben rendet kellett teremteni a fejekben”.
Kuncze Gábor (SZDSZ) napirend előtt azt állította, hogy a gazdaság most rosszabb helyzetben van, mint 1998-ban volt. Szerinte az előző kormány rosszul sáfárkodott az átvett örökséggel. Az új kormányra vár az a feladat, hogy visszaállítsa a gazdaságot a fenntartható növekedési pályára – hangoztatta Kuncze.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) napirend előtt arra kérte az új kormányt: hozza nyilvánosságra, milyen helyzetben találta a gazdaságot. A frakcióvezető-helyettes szerint a régi kormányzat túlköltekezett a két forduló között. Olyan dolgokra költöttek, amelyekre demokráciában nem szokás – jegyzte meg. Példaként említette, hogy 21 millió forintért vásároltak éves szauna-, uszoda- és fogyasztógép-bérletet kormányzati vezetőknek.
László Csaba pénzügyminiszter a kormány részéről elmondta, sok tekintetben pontos képet rajzolt a helyzetről az MSZP frakcióvezető-helyettese. Kifejtette: az általános tartalék első fél évben felhasználható keretéből 23 millió forint maradt, nincs meg a keret a magyar Formula–1-es futammal és a MÁV-val kapcsolatos kormányzati kötelezettségvállalásokra. Ezért fel kell tárni a bevételek növelésének a lehetőségét. Ezeket kidolgozzák abban a költségvetés-módosításban, amelyet hamarosan benyújtanak a parlamentnek – mondta a pénzügyminiszter.
A parlament tegnapi döntése nyomán az ellenzéki oldal képviselőivel kiegészültek a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót és a Magyar Rádiót felügyelő kuratóriumi elnökségek, valamint megválasztották a köztévé kuratóriumának ellenőrző testületét. A rádió médiatestületének kilencedik tagjává Trombitás Zoltán egykori fideszes képviselőt választották. Sasvári Szilárd volt fideszes országgyűlési képviselő lett a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségének tagja, míg a Duna televíziós testületbe Csallóközi Zoltánt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetőjét delegálták. Az Országgyűlés határozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról is. A grémium elnöke Veres János (MSZP), alelnöke Tállai András (Fidesz) lett. Tagnak választották Keller Lászlót, Kovács Tibort (MSZP), Dancsó Józsefet és Kósa Lajost (Fidesz), Szászfalvi Lászlót (MDF) és Pető Ivánt (SZDSZ). A testület legkésőbb július 10-ig dönt az ÁSZ-alelnökjelöltekről.
A T. Ház döntött a bizottságok létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló határozat módosításáról.
Valamennyi párt támogatta annak a határozati javaslatnak az elfogadását, amelyben a parlament felkéri a kormányt a lakosság egészségi állapotának javítását célzó nemzeti program kidolgozására. Az előterjesztésből kiderült: az Egészség évtizedének nemzeti programja figyelmet fordít az „egészségérettségi” rendszer kialakítására.
*
Az ülés előtt Mécs Imre letette a képviselői esküt. Az SZDSZ-es politikus Demszky Gábor főpolgármester lemondása után ült a szabad demokraták frakciójába.

Össztűz a kormányra
Répássy Róbert (Fidesz) hiába várt választ a „Medgyessy-villa titkára”, a kormányfő ugyanis nem volt az ülésteremben. A kijelölt válaszadó – Kiss Elemér kancelláriaminiszter – személyét a fideszes politikus nem fogadta el, mondván: erre a kérdésre csak Medgyessy Péter tud felelni.
Németh Zsolt (Fidesz) azt tudakolta azonnali kérdésében Kovács László külügyminisztertől, hogy „mi indokolta 12, a Külügyminisztérium felső vezetésébe tartozó munkatárs menesztését”? A tárca vezetője cáfolta, hogy tisztogatás történt volna a minisztériumban. Mint mondta, tudomása szerint összesen kilenc munkatárstól váltak meg. Ám nekik is ajánlottak megfelelő munkát, például nagyköveti posztot, illetve volt olyan, aki inkább a 11 millió forintos végkielégítést választotta. Németh Zsolt kijelentette: a tisztviselők megfélemlítése, megalázása, a fiatalok betörése lehet magyarázta a személycseréknek.
Simicskó István (Fidesz) a honvédség tisztikarában várható személycserékről érdeklődött. Juhász Ferenc, a honvédelmi tárca vezetője válaszában elmondta, hogy lesznek ugyan leváltások a minisztériumban, ám azok nem érintik a csapatoknál dolgozó tiszteket. Elmondta azt is, hogy június 10-én vezetői értekezleten jelenti be a személycseréket.
Tállai András (Fidesz) az ÁPV Rt. élén történt változás okait tudakolta azonnali kérdés formájában. A politikus úgy vélte, hogy a rendkívül gyorsan született döntés törvénysértő. László Csaba pénzügyminiszter indoklásul azt mondta: el kell kerülni a bizonytalanságot, és szem előtt kell tartani az állami vagyon védelmét.
Pető Iván (SZDSZ) interpellációjában azt kérdezte: indokolt volt-e az, hogy Orbán Viktor a nyugdíjasoknak küldött levelét visszadátumozták. Azt is firtatta: utólag rá lehet-e terhelni a költségeket a Fideszre. Válaszában Kiss Elemér kancelláriaminiszter elmondta, a levél írója jogosulatlanul jutott az adatbázishoz, az ügyben a Pénzügyminisztérium és a Magyar Posta között titkos megállapodás született, és az akkori miniszterelnök túllépte hatáskörét. – Azonban arra jogilag nincs lehetőség, hogy a költségeket utólag egy politikai párt viselje – tette hozzá. A T. Ház elfogadta a választ.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) interpellációjában az ellenzék azon aggodalmának adott hangot, hogy az új kormány nem akarja kizárni a külföldiek földvásárlásának lehetőségét. Kijelentette azt is, hogy Benedek Fülöp kinevezésével a Nemzeti Földalapot nem társadalmi, hanem üzlettársi felügyelet alá helyezi az a kormány. Benedek ugyanis Medgyessy Péter miniszterelnök társa volt annak egyik cégében – hangoztatta a képviselő. Németh Imre ez utóbbi tényt nem cáfolta, és pénzügyi és közigazgatási gyakorlattal rendelkező szakembernek nevezte Benedek Fülöpöt. A külföldiek földvásárlásával kapcsolatban a kabinet szigorításon gondolkodik – közölte a miniszter. A képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ.

Patikák: kamarai felügyelet. Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal helyett a Magyar Gyógyszerész Kamara hatáskörébe rendelné a patikák működtetéséhez szükséges személyi jogokat az a törvénymódosító javaslat, amelyet hat szocialista képviselő terjesztett a T. Ház elé. A tegnap kezdődött általános vitában Schwarcz Tibor (MSZP) elmondta: a szóban forgó jog kiadása elsősorban szakmai kérdés, így célszerű azt a gyógyszerészek köztestületére bízni. Az SZDSZ támogatja az előterjesztést. Frajna Imre (Fidesz) kijelentette: nem érti, mi indokolja a javaslat beterjesztésének sürgősségét. A politikus megkérdőjelezte a gyógyszerészkamara alkalmasságát a feladat ellátására.