Elmaradott kistérségek

Magyarország 150 kistérsége közül 94 hátrányos helyzetben van, vagyis ezeken a területeken a GDP mértéke nem éri el az országos átlag 70 százalékát. Ezekben a régiókban él a magyar lakosság 36 százaléka, vagyis 3,5 millió ember, és itt működik az önkormányzatok 60 százaléka is – hangzott el a közelmúltban a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület tanácskozásán. A költségvetés az elmúlt évben 400 millió, az idén pedig 600 millió forint támogatást tesz lehetővé a területfejlesztési célelőirányzat keretében az ország kilenc legfejletlenebb térségének segítésére. A támogatottak körébe három baranyai, egy bihari, két hevesi, két Jász-Nagykun-Szolnok megyei és egy tolnai kistérség került. A jelöltek között nem szerepeltek az öt leghátrányosabb helyzetű, és ezért kiemelten támogatott megye kistérségei. Az önkormányzatok esetében a területfejlesztési célelőirányzat 10 százalékos, kis- és középvállalkozók esetében 35 százalékos önerőt követel meg.
Sós Tamás, a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke úgy vélekedett, hogy a támogatási formák reformjára van szükség, mert a jelenlegi nem alkalmas a leszakadt térségek felzárkóztatására.