Kovács László a válság okozója?

A francia, német és lengyel napilapok hangsúlyosan foglalkoztak Medgyessy Péter kémbotrányával. A Le Figaro munkatársa szerint a miniszterelnököt politikai válság fenyegeti, ugyanakkor annak, hogy kezdeményezni kívánja a politikusok titkosszolgálati tevékenységét nyilvánosságra hozó törvény elfogadását, egyáltalán nem lesz jó hatása most, amikor Magyarország az európai uniós csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszába lép. A német lapok koalíciós válságról számolnak be. A Rzeczpospolita című napilapnak nyilatkozva Maciej Kozminski, Lengyelország volt budapesti nagykövete azt hangoztatta: a válság oka alighanem abban keresendő, hogy a szokásoktól eltérően a miniszterelnöki tisztséget nem a választásokon győztes párt vezetője tölti be.

Medgyessy Péter bevallja kémmúltját címmel a Le Figaro kelet-európai tudósítója a lap csütörtöki számában ismerteti a miniszterelnök körül kialakult ügyet. Stéphane Kovacs, a konzervatív Le Figaro munkatársa szerint egy hónappal kormányának hivatalba lépése után az új miniszterelnököt politikai válság fenyegeti. A tudósító idézi Medgyessynek a parlament szerdai ülésén elhangzott közlését, amely szerint Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozása előtt az akkori pénzügyminiszternek feladata volt megakadályozni, hogy külföldi hírszerzők a magyar belépés megakadályozására felhasználható államtitkokhoz jussanak. A lap beszámol arról, hogy egy nappal korábban a Magyar Nemzet névtelen, de azonosíthatóan Medgyessyre vonatkozó dokumentumot tett közzé, amely azt hivatott igazolni, hogy a jelenlegi miniszterelnök rendszeresen jelentéseket készített a kommunista titkosszolgálatoknak s ezért külön javadalmazásban részesült. A miniszterelnök az ügynök vádat tagadta, de nyilvánosan vállalta, hogy a magyar államérdekek szolgálatában kémelhárító tevékenységet folytatott – írja a lap. A tudósítás beszámol arról, hogy az eset kapcsán Medgyessy bejelentette, kezdeményezni kívánja a politikusok teljes titkosszolgálati tevékenységét nyilvánosságra hozó törvény elfogadását. Egy ilyen nagy „kipakolásnak” – véli a konzervatív lap – egyáltalán nem lesz jó hatása most, amikor Magyarország az európai uniós csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszába lép.
A Libération aláírás nélküli hírben közöl rövid jelentést arról, hogy a Magyar Nemzetben közzétett ügynök vádas írás megjelenése után a kormányfő szerdán nyilvánosan elismerte, 1977–82 között a kémelhárításnak dolgozott s egyúttal indítványozta, hozzák nyilvánosságra a kommunista titkosszolgálatokkal együttműködők listáját.
Valamennyi országos német napilap hírt adott csütörtökön a magyar miniszterelnök titkosszolgálati szerepéről és az ennek nyomán támadt koalíciós válságról. A konzervatív Die Welt tudósítója, Boris Kalnoky beszámolójában úgy vélte: a Magyar Nemzetben megjelent publikáció alapos előkészítésre vall s úgy tűnik, a lap folytatni kívánja a „leleplező hadjáratot”. Ez pedig arra kényszeríthetné a kormányt, hogy az érdemi munka helyett inkább a tagjainak múltjára vonatkozó vádaskodásokkal foglalkozzék. A napi tudósítás mellett, ugyanazon az újságoldalon megjelent elemzésében Kalnoky megállapította: a konzervatív ellenzék „harcias retorikával és forradalmi kardcsörtetéssel” kívánja forróvá tenni a nyarat a kormánynak. Kalnoky felidézte a „polgári körök” vasárnapi gyűlését a Margitszigeten, kitérve arra is, hogy az Orbán által kezdeményezett „sejtekből” állítólag már 7500 alakult meg az országban. „Az eddig oly békés és derék Magyarországnak forró nyárra és mozgalmas őszre kell fölkészülnie. A kormánynak pedig lassanként föl kell ismernie, hogy olyan ellenféllel áll szemben, amelynek haditerve nem csupán a választási hadjáratokra korlátozódik” – mutatott rá elemzésében a Die Welt tudósítója.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítója, Matthias Rüb részletes beszámolója mellett rövid kommentárt is szentelt a Medgyessy-ügynek. Ebben Georg Paul Hefty rovatvezető úgy vélekedett: amennyiben a Pénzügy- mellett a Belügyminisztériumnak is dolgozó Medgyessy saját kollégái után is szimatolt, akkor mennie kell. Ha csak magát akarta védeni a gyanúsításokkal szemben, akkor nem érdemel dorgálást. Ha viszont abban segédkezett, hogy kormánya nyugati tapogatózásait elrejtse a szovjet kémszolgálat elől, akkor merész hazafi. Vajon miért nem fedte föl már korábban a titkát?
A liberális Süddeutsche Zeitung és a német szociáldemokratákhoz közel álló Frankfurter Rundschau bukaresti, illetve bécsi keltezésű tudósítást közölt csütörtökön a magyar kormányfő elhárítómúltjáról és az ezt követő belpolitikai hullámokról.
Lengyel megfigyelők és hírmagyarázók egybehangzó véleménye szerint nem fenyeget kormányválsággal az a vita, amely Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltjával kapcsolatban robbant ki.
A Rzeczpospolita című mértékadó konzervatív napilapnak nyilatkozva Maciej Kozminski, Lengyelország volt budapesti nagykövete azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Magyarországon nem fenyeget sem koalíciós, sem kormányválság, bár a rendszerváltás óta eltelt 12 évben eleddig példátlan eset történt, olyan zavar, amely nyomot hagy a magyar átalakulás pozitív képén. A válság oka alighanem abban keresendő – vélekedett –, hogy a szokásoktól eltérően a miniszterelnöki tisztséget nem a választásokon győztes párt vezetője, vagyis nem Kovács László tölti be.
A baloldali liberális Gazeta Wyborcza cikke, a Krzysztof Varga és Tomasz Grabinski által jegyzett írás szerint Medgyessy beismerése nehéz helyzetbe hozta a koalíciós társ SZDSZ-t, amelynek frakciójában a tagok többsége először a miniszterelnök távozása mellett foglalt állást. Végül aztán megváltoztatták álláspontjukat, mert a koalíció elhagyása a kormány bukásához és saját pártjuk politikai halálához vezetett volna – írták a szerzők.