Értesüléseink szerint ezért külső finanszírozási forrás bevonása is felmerült.
A tárgyalások kapcsán nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint uniós szereplők is szóba kerültek.
A Magyar Nemzet korábbi cikkeiben arra is felhívta a figyelmet, hogy a finanszírozási konstrukciók kapcsán olyan költségvetési és strukturális intézkedések lehetősége is felmerülhetett, mint a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjkorhatár emelése vagy a rezsicsökkentés megszüntetése. Október 9-én arról is beszámoltunk, hogy a Pénzügyminisztérium nem adott érdemi választ a hitelfelvétellel, az IMF-fel folytatott esetleges tárgyalásokkal és az uniós beruházások előfinanszírozásával kapcsolatos kérdéseinkre.
Ezt követően csaknem tíz nap után válaszolt a Magyar Nemzet kérdéseire a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium. A tárca akkor cáfolta, hogy az Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülés napirendjén állami hitelfelvétel szerepelt volna, illetve azt is, hogy Kármán András ezzel kapcsolatban tárgyalt volna a Nemzetközi Valutaalappal. A minisztérium ugyanakkor nem adott választ arra, hogy az IMF-fel történt-e bármilyen más, a magyar gazdaság helyzetét vagy a költségvetés finanszírozását érintő egyeztetés.
Több mint 3000 milliárd forinttal nőtt az állam finanszírozási igénye
A külső források bevonásának lehetőségét az államadósság-kezelés alakulása is indokolhatja. Ahogy arról korábban írtunk, az Államadósság Kezelő Központ jelentősen módosította a 2026-os finanszírozási tervét. Az eredetileg tervezett 5445 milliárd forintról 8717 milliárd forintra emelkedett az állam nettó kibocsátási terve, vagyis több mint 3000 milliárd forinttal nagyobb finanszírozási igénnyel kellett számolni. Ennek hátterében az uniós forrásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozása állhat.
