Magasabb a vártnál a mérleghiány

A vártnál jóval magasabb deficit keletkezett áprilisban a folyó fizetési mérlegben, így az első négyhavi hiány meghaladja a 900 millió eurót. A jegybank és az elemzők elsősorban a szolgáltatások csökkenő bevételeivel és az áruforgalmi mérleg romlásával magyarázzák a viszonylag nagy deficitet. Elemzők év végére 2-2,5 milliárd euró körüli hiányt várnak.

Magasabb a várnál a folyó fizetési mérleg hiánya: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott előzetes adatai szerint a deficit 387 millió euró volt áprilisban, így az első négy havi deficit 947 millió eurót tett ki. A folyó mérleg az idén márciusban 28 millió eurós többlettel zárt, tavaly áprilisban a hiány – a visszamenőleg módosított adatok alapján – 121 millió euró volt. Az elemzők 2002 áprilisára 110-150 millió euró körüli deficitre számítottak. Az MNB indoklása szerint az idei áprilisi deficit kialakulásában meghatározó volt az áruforgalom, valamint a szolgáltatások kiadási többletének növekedése.
Áprilisban az áruforgalom egyenlege 192 millió eurós hiányt mutatott, így idén az első négy hónapban 829 millió eurós deficit keletkezett a külkereskedelmi áruforgalomban. Tavaly áprilisban az áruforgalmi egyenleg 108 millió eurónyi deficittel zárt, 2001. január–áprilisában az áruforgalmi hiány 527 millió eurót tett ki. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege a negyedik hónapban 215 millió eurós hiányt mutatott, így az első négy hónapban 247 millió eurónyi deficittel zárt. Az idegenforgalom ez év áprilisában 147 millió eurós többletet mutatott, így az év első harmadában e szektorban 476 millió eurós többlet keletkezett. (Tavaly ugyanebben az időszakban az idegenforgalom 678 millió eurónyi többlettel zárt.)
A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege ez év negyedik hónapjában 20 millió eurós többlettel zárt, ami 8 millió euróval marad el a tavaly áprilisban regisztrált értéknél. Idén az első négy hónapban a viszonzatlan folyó átutalások egyenlege 130 millió szufficitet mutatott. A nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege ez év áprilisában 147 millió eurós nettó forrásbeáramlást jelentett, míg a nem adóssággeneráló finanszírozás idén az első négy hónapban 461 millió eurónyi szufficitet termelt. A pénzben, tulajdonosi részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetések értéke ez év negyedik hónapjában 157 millió euró Magyarországra és 27 millió euró külföldre irányuló tőkebefektetés mellett alakult ki. Így idén az első négy hónapban 402 millió euró közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra, míg innen külföldre 61 millió eurós nettó tőkebefektetést regisztráltak. 2002 áprilisának végén a jegybanki tartalékok értéke 11,2 milliárd eurót ért el. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők a fizetési mérleg vártnál nagyobb hiányának okai közül a szolgáltatások bevételeinek csökkenését emelték ki. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője a távirati irodának elmondta: a mérleg romlásához hozzájárult, hogy az idegenforgalom bevételei csökkentek az előző évhez képest. Hozzátette: a szolgáltatásoknál 100–120 millió eurós bevételtöbbletet vártak áprilisban, míg az csak hétmillió euróval bővült.
Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője alapvetően két okot jelölt meg a fizetési mérleg hiányának növekedésében: nőtt az áruforgalom hiánya 2001 azonos időszakához képest, ugyanakkor csökkent a szolgáltatásokból származó bevetél egy év alatt. Hozzátette: megfigyelhető az is, hogy az importból származó növekmény meghaladja az exportét. Véleménye szerint ez egyrészt a külső konjunkturális helyzettel, és a belső fogyasztás növekedésével magyarázható. Az elemző előrejelzése szerint 2002-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 2-2,2 milliárd euró lesz.
***
Újra Bokros-csomag? „A magyar kormány emeli az állami kiadásokat” címmel jelent meg budapesti tudósítás a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban – közölte az MTI. Carola Kaps, a konzervatív újság gazdasági tudósítója beszámolt a pénteki kormányülésen hozott döntésekről, amelyek évi 1,43 milliárd euróval terhelik a költségvetést. Mivel az államkassza nagyjából üres, a kormánynak hitelt kell majd felvennie – következtetett az írás. A német tudósító megjegyezte: magyar szakértők és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban óva intettek az állami kiadások felduzzasztásától, sürgetve az állami pénzügyek konszolidálását. A növekvő aggodalom jelének tartja a cikkíró, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagyjából két héttel ezelőtt fél százalékponttal emelte a kamatokat, miután május elején felfelé módosította az idei inflációra vonatkozó előrejelzését. Egyes közgazdászok az 1995-ös válság megismétlődésétől tartanak; az akkori pénzügyminiszter, Bokros Lajos csak drasztikus takarékossági csomagtervvel tudta elhárítani a fenyegető fizetésképtelenséget – emlékeztetett a tudósító. (B. M. T.)
***
Stagnálnak a kamatok. Áprilisban a hitel- és betéti kamatlábak többsége stagnált – közölte tegnap a jegybank. A háztartási szektor piaci feltételű ingatlanhiteleinek átlagos kamata áprilisban – kamatváltozás miatt – a márciusi 12,54 százalékos értékről 8,37 százalékra mérséklődött, a teljes hiteldíjmutató 13,53 százalékról 8,82 százalékra csökkent. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába 27 bázisponttal, 18,68 százalékra mérséklődőtt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába két bázisponttal, 6,64 százalékra, az éven túliaké pedig 12 bázisponttal, 7,02 százalékra esett vissza.