Nőtt az államháztartás hiánya

Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya május végére elérte az egész évre tervezett deficit 81 százalékát: ez azt jelenti, hogy a várható többletbevételek ellenére – a tervezett hiány növekedése nélkül – komoly nehézségekbe ütközhet a nemrég hivatalba lépett kormányzat választási ígéreteinek megvalósítása.

Tovább romlott májusban az államháztartás pozíciója – derül ki a Pénzügyminisztérium tegnap nyilvánosságra hozott gyorsjelentéséből. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya május végére 409,3 milliárd forintra emelkedett, ami az éves előirányzat 81 százalékának felel meg. A kialakult helyzet kísértetiesen emlékeztet 1999 elejére, amikor az első öt hónapban csaknem teljesen kiürítették a kasszát, ám akkor év végére rendeződött a helyzet. (Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a jelenlegi, további többletkiadásokkal számoló pénzügyminiszter 1999 derekán pont azért kényszerült felállni a közigazgatási államtitkári székből, mert 50 milliárdos megtakarítási csomagot állított össze, javítandó a büdzsé helyzetét.)
Az államháztartás bevételei május végéig az előirányzat 41,6 százalékára teljesültek, a jóváhagyott kiadási előirányzatoknak pedig a 44,5 százalékát költötték el. Az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 40 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 52,7 milliárd forintos többlethiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap 1,6 milliárd forintos pozícióromlást, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap pedig 0,7 milliárd forintos egyenlegjavulást mutatott. Összességében a májusi többlethiány 93,6 milliárd forint volt.
Az egyes alrendszerek első öt havi helyzetét nézve változó a kép: a központi költségvetésben május végéig 280,2 milliárd forintos deficit keletkezett, ami az éves előirányzat 57,6 százalékának felel meg. (Az időarányos mérték nagyjából 41,7 százalék lenne.) Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege egyelőre 7,2 milliárd forintos többletet mutat, ami 9,4 milliárd forinttal kedvezőbb az év egészére tervezett 2,2 milliárdos hiánynál. Aggasztó képet mutatnak ugyanakkor a társadalombiztosítási alapok: az első öt havi, 136,3 milliárd forintos deficit majdnem nyolcszorosa az egész évre kalkulált 17,2 milliárd forintnak.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint az államháztartás pozíciója elérkezett valamiféle határértékhez, ami egyensúlyi veszélyeket jelez. A kutató szerint nyáron valamilyen formában – pótköltségvetés vagy kiigazítás – mindenképp újra kell gondolni az eredeti előirányzatokat. Ebből a szempontból biztató jelként értékelhető a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett szigorú gazdálkodás – mutatott rá Belyó Pál. Az igazgató szerint év végére az eredetileg tervezett 3,2–3,5 százalékos, GDP-arányos deficit helyett 4,5–5 százalékos hiány várható, a folyó fizetési érleg éves hiánya pedig várhatóan 2,5 milliárd euró körül alakul.

Eltérő nézetek. Az államháztartás helyzetéről eltérő nézetet képvisel a jelenlegi és a leköszönt kormányzat. László Csaba pénzügyminiszter szerint a vártnál jóval rosszabb szituációban vették át a kormányrudat, hiszen az átadási dokumentumokban az szerepel, hogy éves szinten 172 milliárd forinttal rosszabb lesz az államháztartás pozíciója az előirányzatnál. Ugyanakkor a pénzügyi tárca vezetője ragaszkodik a – véleménye szerint nagyjából 180 milliárdos további kiadást jelentő – „száznapos” programhoz. Varga Mihály leköszönt pénzügyminiszter szerint nem kezelhetetlen a többlethiány, a PM által kiadott szám arra az esetre vonatkozik, ha az új kormányzat nem tesz semmilyen lépést a helyzet javítása érdekében. Varga szerint az idei évben is komoly többletbevételekre lehet számítani, ám a szocialista ígéretcsomag megvalósítása csak a hiány vagy az adósság növelése, illetve az állami vagyon kiárusítása útján képzelhető el. Figyelemre méltó viszont az a tény, hogy az MNB kalkulációja szerint az első négy hónapban mindössze 17 milliárdos többlethiány keletkezett. (B. M. T.)