Nukleáris félelmek

A jelek szerint nem közelednek az álláspontok India és Pakisztán között, és a rendezést az is hátráltathatja, hogy az indiai miniszterelnök kijelentette: nem hajlandó négyszemközti megbeszélést folytatni Pakisztán vezetőjével az almati csúcson.

Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök jelezte, hogy nem tervez találkozót Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel a kazahsztáni regionális csúcstalálkozón. Még Vlagyimir Putyin orosz elnök indítványozta, hogy a két ellenséges ország vezetője találkozzon az Almatiban tartandó regionális értekezleten. Pervez Musarraf a CNN hírtelevízióban ki is fejezte készségét a Vadzspajival való megbeszélésre, az indiai vezető azonban kizárta ennek lehetőségét. Vadzspaji mindazonáltal bejelentette: India figyel minden arra utaló jelre, hogy Musarraf beváltja-e a mozlim szeparatista fegyveresek kasmíri átszivárgásának megakadályozására tett ígéreteit. Ezzel szemben a pakisztáni elnök azt hangoztatta, hogy a Kasmírt kettéválasztó ellenőrzési vonalakon keresztül nem folyik terrorista tevékenység. Ezenkívül megismételte azt a pakisztáni véleményt, hogy hosszú távra szóló megbeszélés szükséges Kasmír önrendelkezéséről. Pervez Musarraf kijelentette azt is: sem országa, sem India „nem annyira felelőtlen”, hogy átlépné egy hagyományos háború határait. Tagadta, hogy nukleáris eszközöket szállítanának az Indiával közös határra, „teljesen alaptalannak” nevezte az erről és rakéták telepítéséről szóló információkat.
George Fernandes indiai védelmi miniszter mindenesetre Szingapúrban arról beszélt, hogy India nem fog „indulatosan” cselekedni a Pakisztánnal való konfliktusban, de nem enged eltökéltségéből sem a terrorizmus elleni harcban. Fernandes szerint ugyanis a kasmíri terrorizmus „ugyanaz, mint amelyik a New York-i Világkereskedelmi Központot és a Pentagont sújtotta”. Az indiai miniszter kizárta a kasmíri konfliktus végletes elfajulását, és megismételte, hogy az indiai atomfegyvertár pusztán elrettentési célokat szolgál. Jogendra Narain védelmi államtitkár ellenben egy hetilapnak azt mondta, hogy pakisztáni atomcsapás esetén India vissza fog vágni, és fel kell készülnie arra az eshetőségre, hogy mindkét oldalon nagy pusztítás keletkezik. Ezt a kijelentést támasztják alá azok az előzetes becslések, melyek azt mutatják, hogy egy esetleges indiai–pakisztáni háborúban 9-12 millióan veszthetik életüket. Az amerikai védelmi minisztérium egyik vezető tisztviselője szerint ez a szám nem veszi figyelembe azt, hogy még hányan halhatnak meg a háború kiváltotta betegségek, fertőzések következtében. A becslések csak a szorosan vett harci cselekményekre szorítkoznak.
Közben mind több ország hívja haza diplomatáit és más állampolgárait a két ázsiai országból. A magyar Külügyminisztérium is arra kéri az Indiába és Pakisztánba készülő magyar állampolgárokat, hogy akiknek nem halaszthatatlan az útjuk, a kialakult helyzet tisztázódásáig ne utazzanak a térségbe.