Napi sajtószemle

Le Monde
A vezető francia lap kegyetlen szimbolizmust lát abban, hogy a Brüsszelben találkozó uniós külügyminiszterek kényszerültek gratulálni az Egyesült Államoknak, amiért az sikeresen közvetít Spanyolország és Marokkó konfliktusában a parányi Petrezselyem-sziget ügyében ahelyett, hogy bejelentették volna a hosszú ideje várt megtorló lépéseket, amiért Washington külön behozatali vámtételekkel terheli az Európából érkező acéltermékeket.

The Guardian
Babákról és mészárosokról főcímmel, Saron bombája saját arcába robban alcímmel a baloldali brit lap vezércikke az izraeli haderőnek a Gázai övezetben végrehajtott, 10 gyereket és csecsemőt is megölt bombázásról írva a cikk utolsó mondatában annak a véleményének ad hangot, hogy az izraeli miniszterelnöknek egy nap az eddigi bűnei mellett minden bizonnyal azért is felelnie kell, hogy szándékosan szabotálta a békefolyamatot. A lap egy másik cikkében arról számol be, hogy az ismert izraeli építész, Eyal Weizman nem mutathatja be a ciszjordániai zsidó telepekről készült kartográfiai tervét az e héten Berlinben megrendezésre kerülő építészeti világkongresszuson. Az izraeli Egyesült Építészeti Szövetség vétót emelt az országos pályázaton első díjat nyert terv részvétele ellen, mert az, úgymond, bírálja a Ciszjordániában illegálisan felépített zsidó telepeket azzal, hogy bemutatja, kivétel nélkül minden zsidó telep egy domb tetején, körkörösen épült úgy, hogy a házak, illetve lakások nappalijának ablakai a palesztin vidékre nyílnak. Így a hadsereg a telepeseket arra használja, hogy szemmel tartsák azokat a palesztinokat, akik felépítik az erődítményszerű zsidó telepeket.

BBC News
Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a gázai bombázással kapcsolatban kijelentette: „A nemzetközi emberi jogok és az emberiességi jogok értelmében polgárok vakmerő meggyilkolása abszolút értelemben tilos, függetlenül a támadott célpont katonai jelentőségétől.”

Ha'Aretz
Dan Kurtzer, az Egyesült Államok izraeli nagykövete a palesztin területeken uralkodó helyzetet „humanitárius katasztrófának” jellemezte, és felhívta Izraelt, hogy nagyobb mozgási lehetőséget biztosítson a palesztinoknak, és enyhítsen az őket sújtó megszorító intézkedéseken. A palesztin gyerekek 21 százaléka súlyosan alultáplált. 45 százalékuk vészes vérszegénységben szenved, írja az izraeli lap, amelynek másik cikke a két éve tartó háborúnak az izraeli gazdaságra gyakorolt pusztító hatásáról ír. Tömeges csődök, vásárló nélküli üzletek, utas nélküli taxik és buszok, rekordszámú munkanélküli, zuhanó GDP és életszínvonal lett az intifada következménye.