SAPARD: a hivatalt őszre akkreditálják

Várhatóan az ősz végén akkreditálják a hazai SAPARD-hivatalt, információink szerint azonban a pályázatok kiírására – hallgatólagos EU-támogatással – hamarabb sor kerül.

Bár eddig minden illetékes politikus és állami tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió kasszájából Magyarországnak szánt 2000-es SAPARD-pénzek nem vesznek el, most érkezett el az a pillanat, amikor érdemes elgondolkodni a kijelentésen. Az ügynek aktualitást ad, hogy az uniós csatlakozásra váró országok közül Bulgária és Észtország után a múlt héten Lengyelországban is akkreditálták a SAPARD-hivatalt, így ezen a csatornán a vidékfejlesztésre szánt pénzeket a lengyelek már lehívhatják. Helyzetünk akkor sem könynyebb, ha Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa megígérte, hogy a 2000-es SAPARD-pénzek 2003. december 31-ig lesznek lehívhatók.
Az illetékesek az év elején úgy nyilatkoztak, hogy a SAPARD-hivatal akkreditációja az első félév végére várható, akárcsak a pályázatok kiírása, ami után a kifizetések a harmadik negyedévben kezdődhetnek meg. A mai állapotok azonban nem ezt mutatják. Lapunk információi szerint az akkreditáció – bár viszonylag jól áll, s ezt EU-diplomaták is elismerték – leghamarabb az ősz végére várható. Értesüléseink szerint azonban a pályázatokat előbb, még az ősz elején kiírja a hivatal – az unió hallgatólagos beleegyezésével –, ezért kifizetésükre a hivatal ősz végére várható akkreditációja után szinte azonnal sor kerülhet.
Eredményként könyvelhetjük el, hogy a SAPARD-támogatások fogadásához szükséges intézményfejlesztés befejeződött, a rendszer a pályáztatásban és a kifizetéseknél független, és felállt a hét regionális iroda is. Viszont negatívumként kell értékelni, hogy a 2000-re, 2001-re és 2002-re szánt évi 38 millió euró csak 2003-ban válik kézzelfoghatóvá, azaz felhasználhatóvá. A tíz csatlakozásra váró országra arányosan kiadagolt keretek éves összege 529 millió euró. Ebből Magyarországnak 2000 és 2006 között évi 38,173 millió euró jut. A mezőgazdaság szerkezetátalakítását, illetve az EU intézményi struktúrájához hasonló intézményrendszer kialakítását célzó SAPARD előcsatlakozási alap a szükséges társfinanszírozással együtt évente mintegy 12 milliárd forint támogatást jelent a hazai mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára. Az elsőként akkreditált Bulgária 13, a másodikként befutó Észtország évi 3 millió eurót kap a SAPARD program keretében.
A pályázatok meghirdetésekor három plusz egy támogatási jogcímet vezetnek be, pályázni lehet mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, agrár- és halászati termékek feldolgozásának támogatására, valamint vidéki infrastruktúra-fejlesztés támogatására is. A plusz egyes támogatási forma a pályázatokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra vonatkozik. A SAPARD-támogatások fogadásának előkészületeire tavaly mintegy egymilliárd forintot fordítottak a költségvetésből, és várhatóan 2002-ben is ennyit szánnak e célra.
Magyarország jelenleg három program, a SAPARD, a PHARE és az ISPA keretében 230 millió eurót használhat fel az EU előcsatlakozási alapokból. Hazánk a SAPARD program pénzeszközeinek közel 100 százalékát használta fel az 1999-es keretből. Az ISPA-programban az első közlekedési infrastruktúra- fejlesztést szolgáló tenderek kiírásai elkészültek. A SAPARD-pénzekhez azonban csak a hivatal akkreditációját követően juthatunk.
Az uniós támogatások feltételéül szabott mezőgazdasági intézményrendszer kiépítése, így a SAPARD – más néven mezőgazdasági és falusi fejlesztési előcsatlakozási – program megvalósítása azért szükséges és elengedhetetlen a csatlakozni szándékozó országok számára, mert így a leendő tagok a belépés után azonnal képesek lesznek a közös mezőgazdasági politika pénzeszközeinek hasznosítására.
Az EU fennállása óta a SAPARD program megvalósítása az első eset, hogy az unión kívül álló országok teljesen önállóan kezelhetik az EU-ból kapott segélyt, igaz, ehhez nagy törvényi és intézményi előkészítésre volt szükség mindkét oldalon. Tavaly őszig mind a tíz ország kidolgozta vidéki infrastrukturális programjait, amit az Európai Bizottság is jóváhagyott. A programok többnyire a feldolgozó- és a piaci ágazat fejlesztéseire, a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére, a vidéki infrastruktúra javítására irányulnak.