Visszafogott béremelés

László Csaba pénteken bejelentette: 2003-ban óvatos jövedelempolitikára van szükség, így nem tartható a tíz százalék feletti bérkiáramlás. A pénzügyminiszter elmondta: a kormány alacsony bruttó emelést kíván végrehajtani, mivel elsősorban a bérek nettó értékét növelné. Tavaly a 2002-re vonatkozó bértárgylások kezdetén a szakszervezetek 10-13 százalékos béremelést tartottak szükségesnek.

Ezzel szemben a munkáltatók 6–8 százalékos béremelést támogattak. A munkavállalói érdekképviseletek ekkor hangsúlyozták: elfogadhatalan, hogy a kormány által is jóváhagyott 2001-es 9,75–12,5 százalékos bérajánlás jövőre 6–8 százalékra essen vissza. A szakszervezetek nem fogadták el a kormány azon érvelését sem, hogy a 2002-es infláció mértékének várható csökkenése, továbbá az szja-tábla jövő évi valorizálásának köszönhetően a keresetek nettó értéke tovább nő. A tárgyalások során a szakszervezetek már 9–12, a munkáltatói képviseletek pedig 7–9 százalékos bérajánlást is elfogadhatónak tartottak. A kormány a háromoldalú megállapodás érdekében az egyeztetések további folytatását javasolta, amelynek eredményeképpen 8–10,5 százalékos béremelésről állapodtak meg a szociális partnerek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége kevesellte az egyezségben meghatározott mértéket, ám tartózkodásával nem akadályozta meg a megállapodást.
*
Ahhoz, hogy Magyarország 2010-ig megfeleljen az unióban erre az időpontra előirányzott 70 százalékos foglalkoztatási rátának, csaknem egymillióval kell növelni a foglalkoztatottak számát – derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkaerő-piaci folyamatokról készített összefoglalójából. A KSH adatai szerint a foglalkoztatási ráta Magyarországon – a foglalkoztatottak aránya a 15–64 év közötti népességhez viszonyítva – idén az első negyedévben 56,2 százalék volt, tavaly a mutató elérte az 56,6 százalékot. Az EU-ban ez a mutató meghaladja a 63 százalékot. Az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban 70 százalék feletti a foglalkoztatottság. Hazánkban a foglalkoztatottak számának visszaesése 1993 után jelentősen lassult. A munkaviszonyban állók száma 1993-ban 8 százalékkal csökkent, a következő években 2 százalék alá esett a mérséklődés üteme. A foglalkoztatottak száma 1998-ban nőtt először.