Ön most először jelölteti magát polgármesternek a Ferencvárosban. A jelenlegi kerületvezetés mellett a polgári oldalról talán egyedül Tirts Tamás országgyűlési képviselőnek van számottevő ismertsége. Hogyan próbálja növelni népszerűségét, hiszen egy felmérés szerint Gegesy Ferenc ismertsége messze meghaladja az önét.
– Az ismertség nem egyenlő a népszerűséggel. Annak ellenére, hogy Gegesy Ferenc ismert személyiség, népszerűségéről eltérők a vélemények. A Szonda Ipsos legújabb kerületi felmérése szerint a polgármester egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem őszinte. Mivel én itt helyben a polgári összefogás frakcióvezetője vagyok, a csoport szinte egyhangú választása rám esett. Kiemelnék még egy nagyon fontos dolgot: ellenfelemmel ellentétben én a Ferencvárosban élek, tíz éve a Tűzoltó utcában, tehát jól ismerem az itt élők problémáit. Nehéz a ferencvárosiak problémáiért úgy küzdeni, ha valaki nem ismeri a helyi viszonyokat.
– Mindenesetre Gegesy ismertségén felül az önkormányzat vezetésének akadnak érdemei, hiszen pártállástól függetlenül elismerik, hogy – ellentétben a többi belső pesti kerülettel – itt sikerrel zajlik a tömbrehabilitáció. Számos ferencvárosi körzet újult meg az elmúlt években, s menekült meg a teljes lepusztulástól.
– Így van, de ha elolvassuk Gegesy Ferenc nyilatkozatait, láthatjuk, hogy ő is elismeri: ehhez ő egyedül kevés lett volna. Az első két ciklusban, 1998-ig a polgári erőkkel kormányzott Gegesy Ferenc, s az ő támogatásukkal tudta ezt a programot végrehajtani. Egészen véletlenül egy évvel azután, hogy az MSZP-vel összeállt koalícióba, derült ki, hogy a beruházásokat koordináló SEM IX. Rt.-nek a működése bizonyos pontokban törvényellenes módon folyik. Erre, miután felhívtuk rá a figyelmet, nem léptek semmit, ezért kénytelenek voltunk a számvevőszékhez fordulni. Az ÁSZ megállapította, hogy súlyos törvénysértést követtek el, ugyanis a telkek eladásából keletkező pénz nem folyt be a kerületi költségvetésbe. Ez persze a közéleti tisztaság kérdését veti fel. Egy mondattal utalnék is arra, hogy a programom egyik alcíme: A tiszta, zöldebb Ferencvárosért. A tiszta természetesen kétértelmű szó, ebben benne foglaltatik a közélet tisztasága is. Harcunk egyébként eredményes volt. 1999-től egy éven át egyetlenegy telket sem adott el a kerületvezetés mindaddig, amíg létre nem hoztuk Magyarország talán legszigorúbb pályázati rendszerét. Most már a SEM IX. Rt. szerintem a legjobban működő városrehabilitációval foglalkoztató cég. A befolyó pénz teljes egészében átkerül a költségvetésbe, s megszűnt a telekspekuláció is. A Mester utcában jelenleg tíz daru dolgozik, s ebben nem szabad elhallgatni a mostani ellenzék érdemeit sem, hiszen a rehabilitációt irányító munkákban mi is részt veszünk.
– Óriási lehetőség előtt áll Ferencváros a millenniumi városközpont épülése következtében, bár az utóbbi hónapokban kissé lelassultak a munkálatok. Ferencváros hogyan húzhat hasznot a beruházásból? Van-e valamilyen konkrét terve?
– Jelenleg sajnos befagyott a millenniumi városrész építése. A kulisszák mögött nyilván folynak a harcok. Azért azt ki kell kötni, hogy ebbe a Ferencvárosnak közvetlen beleszólása nincs. A terület nem a mi tulajdonunk, s kivitelezőként sem működünk közre. Egyedül mint hatóság tudunk beleszólni az építkezésbe. Ígérem, hogy polgármesterként százszázalékosan azon leszek, hogy minél hamarabb befejeződjön ez a főképp kulturális óriásberuházás. Szemben Gegesy Ferenccel, aki néhányszor megpróbálta lassítani az engedélyezési folyamatokat. Az önkormányzati választások után nehéz lenne megmagyarázni a közvéleménynek, hogy miért nem folytatódnak tovább a munkálatok. Ferencvárosról sokan még úgy emlékeznek meg, ahogy József Attila is írta versében: a város peremén. Ezen a Ferencváros már régen túllépett. A Ráday utca tengely mentén, a Kálvin tértől a körútig eleve belvárosi rész volt mindig, és a Középső-Ferencváros az előbb említett rehabilitációval szintén afelé halad. A külső része pedig a Filharmónia, a Hagyományok Háza, a már megépült Nemzeti Színház és a konferenciatermeknek köszönhetően szintén bekapcsolódhat a vérkeringésbe. Ekkor már érvényes lenne a másik szlogenünk is, amiben azt mondjuk: újjászületik az ezerarcú városrész.
– Azért azt meg kell említeni, hogy még mindig a Ferencvárosban van a legtöbb komfort nélküli lakás.
– Éppen ezért törekszem arra, hogy a rehabilitáció a kerület több részére is kiterjedjen. A kinti vécés, komfort nélküli lakásokból Ferencváros belső részén található a legtöbb. Ezért kell folytatni és felgyorsítani a társasházfelújítási programot is. E pénzekhez pályázat útján lehet hozzájutni, de rendkívül kevés forrás áll rendelkezésre. Mi ezen szeretnénk változtatni úgy, hogy a mostaninak a két-két és fél szeresét, körülbelül 250 millió forintot fordítanánk évente a programra.
– A Ferencváros az FTC-nek köszönhetően rendkívül nagy sporthagyományokkal rendelkezik, ám a kerület kulturális élete nem nagyon pezseg. Ezekkel kapcsolatban milyen elképzelései vannak?
– Nagyon fontosnak tartom az egészséges lokálpatriotizmust. A kultúra és a sport kérdését kiemelten kezeljük programunkban. Nem akciószerűen, mint eddig, hogy évente egy vagy két hét alatt költik el a kultúrára fordítható keretet egy-egy rendezvényre. A sportolás lehetőségének megteremtése nagyon fontos, akár aktív, akár passzív szinten. A sportköröket mindenképpen több pénzzel kívánjuk támogatni, szeretnénk a tömegsportot fejleszteni. A Lenhossék parkból például kifelejtették a játszóteret, a sportpályákat. A mi közbenjárásunkra – utólagos költséggel és tervezéssel – sikerült beépíteni egy streetballpályát. A kerület legnagyobb híressége a Ferencvárosi Torna Club. Újra lehetővé kell tenni, hogy ne csak a férfiak, hanem a családok is kimehessenek a stadionba egy focimeccsre. Ehhez jegyvásárlási támogatási rendszer kialakítását tervezzük. Tervek vannak azonban egy sportcentrum létrehozására is a Szent László Kórház területén, amelyet mi is ösztönzünk.
– A fővárosban itt van a legtöbb sétálóutca, ugyanakkor a forgalmat nem tiltották ki teljesen azokból, mint ahogy fákat sem ültettek, csak dézsás növényeket helyeztek el.
– Nagyon szomorú, hogy például a Ráday utca esetében a mai napig nem dőlt el, hogy sétálóutca-e vagy sem? A sétálóutca nevében is benne van, hogy ott nincs gépkocsiforgalom. A mostani állapot egy „öszvérmegoldás”, hiszen az emberek kint ülnek a kávéházak teraszain, ugyanakkor az arcukba pöfögnek a gépkocsik. Ez egyszerűen tarthatatlan, arról már nem is beszélve, hogy a díszburkolat teljesen tönkremegy ezáltal. Szintén alapvető gond, hogy csak dézsás fákat ültettek, ráadásul azokat sem öntözik. Ezen problémák megoldása nem emésztene fel nagy költségeket, a gépkocsik kitiltása csak forgalomtechnikai feladat lenne.
– Nem lesz egyszerű a váltás…
– Igen, nehéz a dolgunk, ám összefogott a polgári oldal, a Fidesz, az MDF és az MKDSZ. Eljött a változás ideje. A Ferencvárosban ugyanaz a helyzet, mint a fővárosban, sok embernek elege van Demszkyből – Gegesy szintén fáradni látszik. Jobb demokráciákban két ciklus elég egy polgármesternek, Gegesy már a harmadikat fejezi be, ugyanúgy, mint Demszky. Ha jól csinálta, ha rosszul, ennyi idő elteltével mennie kell. Gegesy ráadásul politikailag sem volt korrekt, mert összeállt a baloldallal. Már egy kicsit bele is unt, nincsenek új ötletei, koalíciós kötöttségei vannak. Meggyőződésem: váltani kell.
origo.hu
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom
