Egynapos gyász világszerte

Tegnap az egész világ a tavalyi, Amerikát ért terrortámadások első évfordulójáról emlékezett meg. A világ országainak egy emberként cselekedve kell legyőzniük a terrorizmust – hangsúlyozta kedd esti üzenetében az ENSZ főtitkára, Kofi Annan. A Vatikánban II. János Pál pápa kegyetlen embertelenségként bélyegezte meg a terrorizmust, ugyanakkor sürgette az olyan igazságtalan helyzetek felszámolását is, amelyek bosszúra sarkallnak embereket. Az első államfő, aki részvétét nyilvánította Bush elnöknek, Vlagyimir Putyin volt. Az orosz elnök a Fekete-tenger mellől biztosította az amerikai politikust készségéről a terrorizmus elleni harcban.

Az Európai Unió tagországaink állam- és kormányfői közös nyilatkozatban tettek ígéretet, hogy továbbra is kitartanak az Amerikai Egyesült Államok mellett a terrorizmus elleni harcban. A szeptember 11-i merényletek évtizedek óta nem látott mértékű nemzetközi összefogást váltottak ki – állapítja meg a dokumentum, amelyben a tizenötök leróják kegyeletüket az áldozatok és hozzátartozóik előtt. A közös nyilatkozatot az állam- és kormányfőkön kívül ellátta kézjegyével Pat Cox, az Európai Parlament és Romano Prodi, az EU bizottságának elnöke, valamint Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja is.
Istentiszteleten emlékeztek tegnap Berlinben a merényletekre. A berlini dómban rendezett emlékszertartáson jelen voltak a német állam és kormány, a politikai pártok képviselői, élükön Johannes Rau államfővel, Gerhard Schröder kancellárral és Wolfgang Thierse házelnökkel. Az istentiszteleten Wolfgang Huber, Berlin-Brandenburg evangélikus püspöke óvott az újabb háborútól, mondván, hogy meghosszabbítja a gonosz uralmát az, aki erőszakkal torolja meg a rosszat.
Az emlékünnepség előtt Schröder kancellár a kormány ülésén óvott a terrorizmus elleni nemzetközi koalíció széthullásától, és szorgalmazta, hogy ebből a koalícióból alakuljon ki a globális biztonság és fejlődés koalíciója. Schröder feltette azt a kérdést is, hogy kihasználták-e már a terror ellen alakult szövetség összes lehetőségét. Szorgalmazta, hogy a terror elleni koalíción belül alakuljanak ki regionális biztonsági megállapodások és szövetségek. Németország szeretné, ha az együttműködés elmélyülne, hogy közelebb kerüljenek a regionális konfliktusok és problémák békés megoldásához, legyen szó akár a Közel-Keletről, akár Közép-Ázsiáról. A német kancellár arról biztosított mindenkit, hogy Németország mind polgári, mind katonai téren elkötelezett marad a terrorizmus elleni harcban. Az Egyesült Államoknak nyújtott katonai támogatás Németország számára „új és nehéz, de szükséges döntés” volt.
A lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ egy darabjának ünnepélyes eltemetésével emlékeztek meg Kabulban a támadásokról. Iránban Mohammed Hatami elnök kormányzata együttérzését fejezte ki a tavalyi támadások ártatlan áldozataival. Szóvivője útján egyúttal a kormány kíméletlen harcot sürgetett a terrorizmus ellen. Mianmarban a kormány megemlékezésén részt vett Aung San Suu Kyi ellenzéki vezető is. A Perzsa-öböl menti Bahreinben – más országokhoz hasonlóan – biztonsági okokból zárva tartott az amerikai nagykövetség, miután előző nap három gyanús személyt letartóztattak az országban.
A Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóság tegnap parancsot adott a palesztin biztonsági erőknek, hogy akadályozzanak meg minden olyan megemlékezést, amely a szeptember 11-i New Yorki és washingtoni merénylettel kapcsolatos. A tilalmat azért rendelték el, hogy az évfordulós megmozdulások ne válhassanak az al-Kaida terrorszervezet melletti rokonszenvtüntetésekké.
Az emlékezések közben Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök felemelte szavát az Egyesült Államok politikája ellen. Úgy vélte, Amerika a külpolitikája során az utóbbi évtizedekben sorozatosan elkövetett hibák miatt veszélyt jelent a világbéke számára. A Newsweek hetilap keddi számában megjelent interjúban Mandela azt mondta, az afganisztáni szovjet támadást követően a mudzsahedeknek adott fegyverek és pénzösszegek segítették hatalomra a tálibokat. Napjainkban pedig az Irak katonai lerohanására készülő amerikai vezetés azt hirdeti, hogy akit zavarna az ENSZ Biztonsági Tanácsának ellenvéleménye, az fordítson hátat az ENSZ-nek, és nyugodtan gázoljon át más országok önrendelkezésén – idézett az interjúból az AFP.
Hasonlóképpen vélekedett Susan Sontag amerikai írónő is. Szerinte a háború fogalmának indokolatlan használata a terrorizmus elleni küzdelemre az állam hatalmának kiterjesztését és a kritika elnémítását szolgálja. Az írónő a New York Times hasábjain megjelent írásában hangsúlyozza, ha a kormány hadat üzen a terrorizmusnak, akkor megengedi saját magának, hogy azt tegyen, amit jónak lát. Ha be akar avatkozni valahol, hát beavatkozik, s nem fogja megtűrni hatalma semmiféle korlátozását. A szerző szerint az Egyesült Államok régi keletű ódzkodása a nemzetközi kötelezettségvállalástól most olyan méreteket ölt, hogy a kormány mindenféle nemzetközi szerződést potenciálisan ártalmasnak tart az amerikai érdekekre nézve.