Kisfaludi Strobl Zsigmond 1930-ban, a Szent Imre-év kapcsán készítette el Szent István király tragikus sorsú fiának bronzmását. A hét alakból álló bronz szoborcsoport – közepén a herceggel – a második világháborúban és azt követően 1956-ban is súlyosan megsérült. A megcsonkított, szétlőtt bronzalakokat szakszerűen azóta sem hozták rendbe.
Az ötvenes évekbeli felújítás csak időleges volt. A sérülések nyoma a helyreállítások ellenére több helyen látható maradt. A repedésekbe befolyt és telente megfagyott víz folyamatosan roncsolta a szobrokat. A XI. kerület önkormányzatának kezdeményezésére a Budapest Galéria egy kft.-t bízott meg a felújítással. A júniusban elszállított kompozíció talapzata már júliusban elkészült. A felújítás részeként a szakemberek letisztították a kőzetet, kijavították a repedéseket, restaurálták a feliratokat. A munkálatok során az is kiderült, hogy a talapzat lépcsője alatt nincs alapozás, ezt most ugyancsak pótolták.
Madarassy Walter vezetőrestaurátor lapunknak elmondta, hogy a bronzalakokban talált golyók az 1956-os események „emlékei”. A szakemberek a szobrokat szétcsavarozták, letisztították, sérüléseiket kijavították.
A régi felvételek a szoborcsoportot szemből ábrázolják. Egy lakónak köszönhetően előkerült fénykép a kompozíciót hátulról is megörökítette. A fotóból kiderült, hogy eredetileg a talapzat hátsó lépcsőjét egy kőkoszorú is díszítette. Madarassy Walter szerint a teljesség igénye azt kívánná, hogy ezt a részletet is pótolják, ám erre egyelőre nincs anyagi fedezet.
A teljes restaurálás összege 24 millió forint volt: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hétmillió forint támogatást adott, a fennmaradó összeget pedig a XI. kerület önkormányzata fizette. Szilágyi András, a Budapest Galéria köztéri szobrokért felelős osztályának vezetője szerint mintegy száz évig nem kell az együttest restaurálni. Az ünnepélyes átadásra azonban még várni kell, legalább addig, amíg a Bartók Béla út Móricz Zsigmond körtéri rekonstrukciója befejeződik. A Bartók Béla út környezetében egyébként több emléket is emeltek a tragikus sorsú herceg tiszteletére. A ciszterci szerzetesrend 1924-ben a Villányi úton épített egy plébániaházat és ideiglenes templomot, melynek helyén 1929-ben Walder Gyula építész tervei szerint épült templom. A XI. kerületet 1930-ban Szentimrevárosnak nevezték el, a templom és a plébánia Szent Imre nevét vette fel. A katolikus egyház első diákotthona ugyancsak Imre herceg nevét viseli.
A nemzetközi helyzet fokozódik
