Svájc is ENSZ-tag

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlési ülésszakának megnyitóján tegnap, ünnepélyes külsőségek között megvalósult Svájc csatlakozása a világszervezethez: Kaspar Villiger soros államfő és Joseph Deiss külügyminiszter jelenlétében az ENSZ-palota előtti téren 190. lobogóként felvonták a svájci zászlót. Ezzel egyidejűleg a Genfben lévő ENSZ-székhelyen nagy ünnepséget tartottak vezető politikusok részvételével, a New York-i ceremóniát kivetítőn élőben közvetítették, s a genfi székhely főigazgatója, Szergej Ordzsonikidze ugyancsak felvonta a svájci lobogót a többi 189 tagállam zászlói mellé. A svájciak a közvetlen demokrácia jegyében, sokéves kampány és az indítvány 1998-ban történt előterjesztése után népszavazáson, 54,6 százalékban támogatták, hogy országuk csatlakozzon az ENSZ-hez.
A csatlakozás története a nyolcvanas évekre nyúlik vissza: 1986-ban a svájciak népszavazáson 75,7 százalékban elutasították a belépés lehetőségét, ám a kormány 1992-ben újra napirendre tűzte a kérdést, s az idén márciusban kedvező eredményt hozó népszavazást még 1998-ban kezdeményezték. A csatlakozás annak ellenére húzódott hosszú évekig, hogy Svájcban van az ENSZ egyik székhelye, az ország sok éve a világszervezet szinte minden szakosított szervezetének munkájában tagként és a közgyűlés tevékenységében állandó megfigyelőként részt vesz, és anyagi téren nagyvonalúan hozzájárul az ENSZ munkájához. Az aggodalmak fő oka az országban összefügg azzal, hogy a csatlakozás érinti-e Svájc semlegességét. Joseph Deiss kedden, az SDA svájci hírügynökségnek adott interjújában is azt hangsúlyozta, az ENSZ-tagság Svájc függetlenségét nem befolyásolja , és nem kényszeríti arra, hogy örökké tartózkodjon a szavazástól: egy semleges ország katonai konfliktusban nem vehet részt, de az emberi jogokat érő sérelmeket kötelessége ostorozni és a biztonság kérdéseiben is kötelessége állást foglalni. A márciusi népszavazás után május végén a kormány elfogadta Svájc ENSZ-ben képviselendő politikájának alapelveit, amelyek lényegi elemét a békére, a biztonságra és a fejlődésre való törekvés alkotja. A hivatalos felvételi kérelmet júliusban tették le Kofi Annan kezébe, aki ezt azzal nyugtázta, hogy a szervezet már régen várt erre.