Szaúd-Arábia átadja bázisait

Szaúd-Arábia egyoldalú amerikai támadást nem, de ENSZ-felhatalmazással indított akciót támogatni fog Irak ellen. A CNN-nek adott interjúban tegnap Szaúd el-Feiszal külügyminiszter már nem tartotta kizártnak, hogy igénybe vegyék az országa területén lévő támaszpontokat egy Irak elleni támadáshoz.

A szaúdi herceg szavait tolmácsoló tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a külügyminiszter egy esetleges Irak-ellenes biztonsági tanácsi határozat végrehajtására utalt, és nem egyoldalú amerikai akcióra. „A fordulat az amerikai álláspontban következett be, nem a szaúdi hozzáállásban” – közölte, arra célozva, hogy az Egyesült Államok az önálló cselekvés helyett most a Biztonsági Tanácsban igyekszik kiharcolni egy határozatot, amelyben tömegpusztító fegyverei megsemmisítésére szólítanák fel Irakot. A királyságban fekvő Szultán herceg légi támaszponton, amely parancsnoki központként működött, most mintegy 5000 amerikai katona állomásozik.
Egy Amerikába emigrált iraki atomtudós állítása szerint volt hazája hónapokon belül képes nukleáris fegyver előállítására német technika és Brazíliából csempészett urán segítségével. Hidir Hamza annak idején az iraki atomenergetikai intézet tudományos tanácsadója, majd az iraki atomfegyverprogram vezetője volt.
Ukrajna közben mindent megtesz, hogy nehogy az iraki rezsim támogatásával gyanúsítsák. Tegnap az ukrán kormány nyilatkozatban cáfolta ismét, hogy az ENSZ tilalma ellenére fegyvert szállított volna Iraknak. Az ellenzék korábban azzal vádolta meg Leonyid Kucsma elnököt, hogy utasítást adott Valerij Malevnek, a fegyverexporttal foglalkozó Ukrszpecexport vállalat azóta elhunyt vezetőjének négy radarberendezés iraki értékesítésére 100 millió dollár értékben.
A NATO ízmiri támaszpontján a közelmúltban állítólag titkos összejövetelt tartottak, amelyen megvitatták az Irak ellen indítandó hadműveletek kérdéseit. A tanácskozást augusztus 25–26-án rendezték Törökország, az Egyesült Államok és Anglia, valamint tíz arab állam képviselőinek részvételével. A Szaddám Huszein elleni hadműveletben felhasználnák a törökországi, valamint a jordániai, a katari és a kuvaiti támaszpontokat.
A háborús készülődés közepette komoly gondot okozhat azonban, hogy sok ország lakossága nem támogatja a háborús elképzeléseket. Mint londoni tudósítónk beszámol róla, a közvélemény-kutatók egybehangzóan arra a következtetésre jutottak, hogy a brit közvélemény is mindinkább ellenzi a fegyveres beavatkozást Szaddám Huszein eltávolítása érdekében. Nem állnak az iraki diktátor pártján, hiszen a válaszolók több mint nyolcvan százaléka hiszi, hogy Szaddám Huszein politikája veszélyt jelent a közel-keleti térség, sőt valószínűleg az egész világ számára. Nem túlzás az „érzelmek zűrzavaráról” beszélni. A brit közvélemény egy évvel a szeptember 11-i terrorakciók után zömében éppen úgy osztja az amerikaiak fájdalmát és felháborodását, mint akkor. Egyre kevesebben hisznek azonban a terroristákat esetleg támogató államok elleni támadás hasznosságában. Igaz, az afganisztáni hadjárat megszabadította az országot a tálib önkényuralomtól, de Oszama bin Ladent nem sikerült kézre keríteni, az al-Kaidával pedig még mindig komolyan kell számolni. Szaddám Huszeinről joggal fetételezhető, hogy rokonszenvez az al-Kaidával, amire azonban jelenleg nincs bizonyíték. Az amerikai és a brit kormány gondolkodásában tehát a terrorizmus fogalma kiterjedt és magába öleli Szaddám Huszein törekvését, hogy biológiai, vegyi és atomfegyverekre tegyen szert.

Költséges a háború. Egy Irak elleni háború 100-200 milliárd dollárba kerülne az Egyesült Államoknak – közölte tegnapi számában a Wall Street Journal, a Fehér Ház egyik vezető gazdasági tanácsadóját idézve. Mint Lawrence Lindsey elmondta, az esetleges háború összköltsége a legnagyvonalúbb számítások szerint sem haladná meg az amerikai bruttó nemzeti termék 1-2 százalékát. A Wall Street Journalban közölt adatok jóval magasabbak, mint a Pentagon nemrégiben nyilvánosságra hozott becslései, amelyek mindössze 50 milliárd dollárról szóltak. (MTI)