Válság Ausztriában

Előre hozott választásokat javasolt tegnap Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, miután a koalíciós partner Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) három kormánytagja lemondott tisztségéről. A kancellár javaslata értelmében novemberben, de legkésőbb decemberben járulhatnának urnához a választópolgárok Ausztriában.

A kormány a helyén van és mindaddig dolgozik, amíg választások útján a szavazók nem foglalhatnak állást – jelentette be tegnap a kancellár. A döntésre azután került sor, hogy Susanne Riess-Passer alkancellár, Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter és Mathias Reichhold közlekedési miniszter lemondásával a kormány működőképessége kétségessé vált. Wolfgang Schüssel kifejezte elismerését Susanne Riess-Passernek és szabadságpárti kormánycsapatának, s a kialakult helyzet miatt sajnálkozását hangsúlyozta, miközben éles hangon bírálta Jörg Haidert, az FPÖ volt elnökét. Úgy vélte, az általa kezdett kísérlet nem Jörg Haider és nem is az FPÖ, hanem a szabadságpárti bázis egy része miatt feneklett meg, és nem zárta ki egyértelműen, hogy a választások után – ha ezt a szavazati arányok lehetővé teszik – elölről kezdje a kísérletet a Szabadságpárttal. Sőt felszólította a választókat – akik közül sokan az addigi szociáldemokrata–néppárti koalíció megkövült viszonyai elleni tiltakozásul szavaztak az FPÖ-re –, akadályozzák meg újra, hogy Ausztriának szociáldemokrata kancellárja legyen.
Schüssel védelmébe vette, hogy 2000 elején az ausztriai és a nemzetközi tiltakozás ellenére koalícióra lépett a Szabadságpárttal, hangsúlyozva: ezzel olyan fordulatot ért el, amely számos, rég szükséges reform megvalósításához nyitott utat. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy most a közösen vállalt tartalmat kockáztatják, és partnere kiszámíthatatlanná vált.
*
Thomas Klestil államfő egyébként a nap folyamán közleményt adott ki, amelyben rámutatott: felkérte a kormány tagjait, hogy folytassák munkájukat egy új kormány létrejöttéig s megfigyelők szerint ezzel érzékeltette, hogy nem áll szándékában a közeli jövőben új kormánytagokat kinevezni. A parlament legkorábban szeptember 19-i első őszi ülésén oszlathatja fel önmagát s ezt követően az eljárási szabályok betartásával legkorábban november közepén lehetnek választások – a leginkább lehetséges dátumként november 24. került szóba.
Mindeközben a koalíciós pártok bejelentették, hogy támogatják az előrehozott választások kiírását. A szociáldemokraták (SPÖ) elnöke, Alfred Gusenbauer úgy vélte, hogy a „fekete-kék kísérlet” megbukott és mint tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, a pártja a kampányban leginkább a gazdasági kérdésekre koncentrál majd. A lehetséges koalíciós partnereket firtató kérdésre Gusenbauer azt válaszolta, hogy a Szabadságpártot kivéve valamennyi párt szóba jöhet. Arra azonban, hogy ez a Wolfgang Schüssel vezette Néppártra is érvényes-e, a szociáldemokrata pártelnök kitérően válaszolt.
A Zöldek elnöke azonban meglehetősen egyértelműen nyilatkozott: Alexander Van der Bellen ugyanis kizárta, hogy pártja koalícióra lépjen a Néppárttal. Az ellenzéki politikus szerint a választók két lehetőség – nevezetesen egy „merev nagykoalíció” vagy egy „izgalmas vörös-zöld variáns” – közül választhatnak. Egy FPÖ-vel kötendő esetleges szövetséget Van der Bellen eleve kizárt.
Abban azonban a politikusok pártállástól függetlenül egyetértettek, hogy a következő ciklus egyik kiemelkedő feladata az Európai Unió bővítése lesz. Ausztriában egyébként nem kevesen vannak, akik úgy vélik, hogy a Szabadságpárt válságának egyik sarkalatos pontja is az EU bővítése volt – míg ugyanis Susanne Riess-Passer következetesen kitartott az új tagok felvétele mellett, addig Jörg Haider sokkal szkeptikusabb hangot ütött meg. Wolfgang Schüssel tegnapi sajtótájékoztatóján mindenesetre nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bővítése a koalíció közös programjának egyik lényegi eleme volt, a bővítés Ausztria számára sok szempontból, így gazdasági téren is igen fontos és ezért nem vitatható.
***
-Háttér-
Jörg Haider újra nyeregben
Kormányozni és ellenzékben lenni egyszerre nem lehet – szögezte le tegnap Wolfgang Schüssel. Az üzenet több volt, mint egyértelmű: a Szabadságpárt (FPÖ) ugyanis, amely két éven keresztül koalíciós partnere volt a kancellár vezette Osztrák Néppártnak (ÖVP) – és amely a legújabb koalíciós válság tulajdonképpeni kiváltója –, nem ezekben a napokban szakadt kétfelé. Hiszen míg az elmúlt hónapokban a pragmatikusabb szárny Susanne Riess-Passer vezetésével alaposan kivette részét a koalíciós munkából, addig az FPÖ másik vonulata kormányzati pozícióban is sokszor ellenzéki politizálást folytatott. Ezt a vonalat leginkább Jörg Haider neve fémjelzi, aki, jóllehet visszavonult az országos politikától, a mai napig jelentős befolyással bír a párt berkeiben.
A kancellár tehát, aki korábban soha nem kommentálta az FPÖ belső huzavonáit, a hétvégén olyan helyzetbe került, amely alapjaiban érinti a fekete-kék kormány jövőjét. Ami a jelek szerint történetesen nincs: az FPÖ-s lemondásokat követően ugyanis Schüssel kancellár tegnap előrehozott választásokat javasolt, a felmérések szerint azonban a mostani koalíciónak semmi esélye sincs arra, hogy továbbra is kormányon maradjon.
A Szabadságpártot hetek óta megosztó hatalmi harc győztese kétségtelenül az FPÖ többször visszavonulást hirdetett volt vezetője, Jörg Haider. A párton belüli ellenpólus képviselői – Susanne Riess-Passer alkancellár-pártelnök, Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter és Peter Westernthaler frakcióvezető – vasárnap benyújtották lemondásukat, tegnap pedig negyedikként Mathias Reichhold közlekedési miniszter is csatlakozott hozzájuk. Arra a kérdésre azonban, hogy visszatér-e a párt élére, maga Haider sem adott még egyértelmű választ, döntés valószínűleg az október 20-i pártkongesszuson születik majd. Addig is Herbert Scheibner honvédelmi miniszter látja el ideiglenesen a pártelnöki teendőket, aki elődjével ellentétben várhatóan egy sokkal keményebb, ha úgy tetszik, támadóbb vonalat képvisel – főként a Néppárttal szemben.
Egyes elemzők már most úgy vélik, hogy ezek után Scheibner (vagy Haider?) vezetésével az FPÖ offenzív kampányba kezd, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a kialakult helyzetért nagyrészt a Néppártot tegye felelőssé – nem kevés szavazat reményében. Wolfgang Schüssel tegnap mindenesetre nem zárta ki, hogy a választások után újból koalíciót alakítson a Szabadságpárttal. A felmérések azonban azt mutatják, hogy ha most lennének a választások, akkor az ellenzéki szociáldemokraták és zöldek összefogásának lenne nagyobb esélye a kormányalakításra. S ha történetesen újra szociáldemokrata-néppárti koalíció alakulna, akkor is kétséges, hogy továbbra is Wolfgang Schüsselnek hívnák-e a kancellárt.