A BKV is elismerte, csődhelyzetbe került

Csődközeli helyzetben van a BKV Rt., s e tényt már a társaság igazgatósága is elismeri. A súlyos anyagi veszteségeket részben az okozta, hogy a vállalat reorganizációs programjának köszönhetően sok ágazatot, részleget cégekbe tömörítettek, s „kiprivatizáltak”, azaz kiszerveztek a BKV-ból. A társaság ma már ott tart, hogy az egyik több ezer négyzetméteres sporttelepét akarja felkínálni eladásra, aminek következtében tovább csökkenne Budapest így is minimális sport- és zöld területe.

Az Állami Számvevőszék által is kifogásolt kiszervezések során létrejött kft.-k és rt.-k bevételeiből mára egy fillért sem lát a BKV. A választási kampányban is nagy szerepet játszó hirdetési, reklámozási részlegek egy részét is kiszervezték már a társaságból, példa rá a Peron Reklám Kft. A vállalat tulajdonában lévő hirdetési felületek értékesítésével pedig nagyobb reklámcégeket bízott meg a közlekedési társaság. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője a városháza tulajdonosi bizottságában tett indítványának köszönhetően több fővárosi tulajdonú cégnek, így a BKV-nek is be kell számolnia arról, hogy az utóbbi hónapokban mekkora bevételre tettek szert a hirdetésekből. A politikus nem tagadja, főképp arra kíváncsi, hogy az MSZP a valós piaci árat fizette-e reklámjaiért, s mekkora, számlákkal igazolható bevétele keletkezett a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-nek a villanyoszlopokon elhelyezett hirdetésekért, illetve hasonlóképpen megvizsgálná a BKV-t is, amely a megállókon kívül a járműveit is hirdetési felületként értékesíti.
A BKV évek óta felhalmozott óriási hiányának számos oka van. Ezek közés sorolható a tulajdonos főváros költségvetési támogatásának mértéke és az állami normatíva megszüntetése, amelynek visszaállítása égetően fontos lenne. Ez utóbbit még a Horn-kormány vonta meg.
A tulajdonosi bizottság a héten tárgyalta a közlekedési vállalat féléves gazdasági beszámolóját. Az ülésen elhangzott, hogy a BKV Rt. 7,2 milliárd forintos negatív eredménnyel zárta a tavalyi évet. Az idei év első részében a rövid, közép- és hosszú lejáratú hiteleinek összessége több mint 28 milliárd forint volt. A vállalat igazgatósága jelezte is a tulajdonos fővárosnak, hogy a BKV pénzügyi finanszírozási helyzete kritikus, s ha jövőre nem kap érdemi segítséget a fővárostól, csődközeli helyzetbe kerül. A hitelek törlesztését és a kamatterheket saját forrásból ugyanis nem tudja teljesíteni, s adósságspirálba kerülhet a vállalat. Az ügyhöz még hozzátartozik az is: a nehéz anyagi helyzet miatt a BKV kezdeményezte a városháza tulajdonosi bizottságánál, hogy a testület járuljon hozzá a vállalat kispesti, több ezer négyzetméteres sporttelepének 670 millió forintért történő – minimumáras – eladásához.