Demszky Gábor lát esélyt arra, hogy a Budapesti Közlekedési Rt.-t közösen megmentse a főváros és a kormány. A főpolgármester elmondta: Budapest a jövőben nem képes a 2002. évi 29 milliárd forintos támogatásnál többet adni a közlekedési társaságnak, ugyanakkor a kormánnyal egyetértésben egy megoldáscsomagot dolgoznak ki, amelynek lényege a BKV-t érintő hátrányok megszüntetése. Az MTI-nek a múlt hét végén úgy fogalmazott: azt várja a kabinettől, hogy az más közlekedési vállalatokkal megegyezően kezelje a BKV-t, és adjon neki normatív támogatást, valamint hogy a főváros önállóan, a Pénzügyminisztérium jóváhagyása nélkül dönthessen a díjemelések mértékéről. A főpolgármester szerint az államnak át kellene vállalnia a BKV adósságát ahhoz, hogy ne csökkenjen a cég szolgáltatásának színvonala. Ez szakértők szerint annyit jelent, hogy ha a kabinet nem vállalja át a vállalat felhalmozott adósságát, akkor jövőre további járatritkításra, esetleg -megszüntetésre lehet számítani, ellentétben az MSZP és az SZDSZ választási ígéreteivel.
A főpolgármester kitért arra is, hogy a közlekedési vállalat diszkriminált helyzetben van, mert nem igényelheti vissza a gázolaj jövedéki adóját – ez hárommilliárd forintos bevételkiesést okoz a társaságnak évente –, a HÉV-re pedig nem kaphatja meg a termelési támogatást, mert nem a vasúti törvény által támogatott helyközi, hanem helyi vasútnak minősítették.
– 2001-től a bevételek nem fedezik a szükséges felújításokat, új beszerzéseket, fejlesztéseket, a veszteség a beszerzésre fordítható összeg másfélszeresére nőtt, a cég éves folyó hiánya 25 milliárd forint – tette hozzá a főpolgármester. Demszky szerint az előző kormány nem adott normatív támogatást a BKV-nak, valamint a Pénzügyminisztérium miatt nem tudták a szükséges mértékben emelni a jegyárakat. Ismeretes: a közvetlen állami támogatást 1996-ban vonta meg a BKV-tól a Horn-kormány, az előző kabinet idején pedig a pénzügyi tárca maximum a tervezett inflációval azonos arányú jegyáremelést hagyott jóvá.
Szálka Miklós, a Fidesz fővárosi képviselője, a BKV felügyelőbizottságának tagja úgy látja, hogy a közlekedési társaság finanszírozási problémái 1996-ra nyúlnak vissza. Úgy véli, újra kell gondolni az egész közösségi közlekedés támogatási rendszerét. A szakpolitikus szerint az előző tizenkét évben a városvezetés nem tömegközlekedés-barát politikát folytatott. Egy-egy beruházásnál soha nem volt szempont a budapesti tömegközlekedés helyzetének javítása. Nemcsak metró nem épült, hanem buszsávokat sem jelöltek ki ott, ahol kellett volna – mondta Szálka Miklós. Hozzátette: 1990-ben a főváros a költségvetésének tizenhét százalékát fordította a tömegközlekedés támogatására, tavalyra ez az arány 4,7 százalékra csökkent. Szerinte a város ugyanúgy átvállalhatná a BKV adósságát, mint az állam. Megjegyezte: nem szabad megengedni, hogy a gondatlan várospolitika miatt eladósodott BKV az utazók zsebéből, drasztikus jegyáremelésekkel pótolja hiányát.
origo.hu
Botrányok és tiltakozások a Fővárosi Közgyűlésben, Kollár Kinga bujkál
