Fővárosi pénzügyek ellenőrzés nélkül

A fővárosi közgyűlések jegyzőkönyvei alapján a Cselekvők Polgári Kör kigyűjtötte a fővárosi Fidesz–MDF– MKDSZ-frakciónak az előző négy évben tett azon javaslatait, amelyeket a balliberális többség elutasított. Ezek a javaslatok a város életének javítására születtek, és most ismét előtérbe kerültek. Az önkormányzati választásig tartó sorozatunk első részében a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottsággal foglalkozunk. Az ellenzék szerint ugyanis konkrét ügyek vizsgálatára a bizottságnak a mai napig nincs lehetősége.

Hosszas vita előzte meg négy évvel ezelőtt a pénzügyi ellenőrző bizottság létrehozását a Fővárosi Közgyűlésben, a testület munkájáról azóta csak keveset hallani. 1998-ban az ellenzéki pártok egy olyan testületet szerettek volna létrehozni, amelynek tényleges lehetősége, hatásköre és jogosítványa van a vizsgálatok lefolytatására. A közgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvéből azonban kiderül, hogy az MSZP és az SZDSZ képviselői az önkormányzati törvényre hivatkozva nem adták meg a bizottságnak a megfelelő jogosítványokat a grémiumnak. Az önkormányzati törvény egyedül a pénzügyi bizottságot nevesíti, amelyet a képviselő-testületeknek kötelező létrehozniuk.
A Fidesz részéről Tirts Tamás frakcióvezető és Juharos Róbert képviselő azonban azzal érveltek: szerintük a gazdálkodást és az ellenőrzést külön kell választani. A szervezeti és működési szabályzat ellenzék által javasolt módosítását a koalíciós képviselők végül nem szavazták meg, a bizottság azonban megkezdte működését.
A grémium elnöke, Perlaki Jenő (Fidesz) úgy véli: tényleg szükség lenne a gazdálkodás és az ellenőrzés szétválasztására. A pénzügyi ellenőrző bizottságnak saját apparátust kellene dolgoztatnia, ám erre sincsen lehetőség. Ha a bizottság vizsgálódni akar, a főjegyzőt kell megkérnie, hogy folytassa le az ellenőrzést. – Ezzel azonban az a probléma, hogy előfordult már: egy éven keresztül vártuk a főjegyző válaszát – mutatott rá Perlaki Jenő. Hozzátette: az 1-es villamos vonalhosszabbításánál tapasztalt vagy a néhány héttel ezelőtt napvilágra került közbeszerzési visszaélések azonban papíron megfelelnek a jogszabályoknak. Ezekben az ügyekben ugyanis a törvények és az ügyek összehasonlítása nem mutatja ki a legnagyobb problémát: a kartellba tömörülő cégek árfelhajtó tevékenységét.
Perlaki szerint ettől függetlenül a pénzügyi ellenőrző bizottság dolgozik, csak éppen a konkrét ügyekben nem tud megfelelő vizsgálatot indítani. Perlaki emlékeztetett: egyedül az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása során felmerült visszaélések esetében sikerült kiharcolnia, hogy a bizottság saját szakértőt bízhasson meg a vizsgálódással. A szakértőt azonban megfenyegették, és végül visszalépett a munkától. A bizottsági elnök szerint egyébként a koalíciós többség azért akadályozza például a hitelfelvételek gazdaságosságának ellenőrzését vagy a Dugó című kampánylap finanszírozásának vizsgálatát, mert félnek attól, hogy kiderülnek a problémák.