Három hét a záróráig

Három hetünk van arra, hogy a tíz tagjelölt országgal befejezzük a csatlakozási tárgyalásokat, s noha mindegyik jelöltnél akadnak még nehézségek, szilárd meggyőződésem, mind a tíz aspiráns lezárhatja a tárgyalásokat, ha megvan a politikai akarat – jelentette ki tegnapi üdvözlőbeszédében Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnöki tisztét ellátó Dánia kormányfője Strasbourgban, az Európai Parlament ünnepi ülésén.

Strasbourg. Rasmussen mindazonáltal azt tanácsolta a tagjelölt országoknak, a nyitott kérdéseket oldják meg a decemberben esedékes koppenhágai EU-csúcsig, különben félő, hogy nem zárhatóak le időben a csatlakozási tárgyalások. A politikus kijelentette azt is: a dán EU-elnökség célja, hogy még a koppenhágai csúcs előtt annyi országgal zárja le a csatlakozási tárgyalásokat, amenynyivel lehetséges. Hozzátette azonban azt is, hogy ez csak azokkal az országokkal lehetséges, amelyek már arra készen állnak.
Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa nemzetközi sajtóértekezletén leszögezte azt is, hogy az unió alapvető kérdésekben – így például a Berlinben meghatározott költségvetési keretben – nem hajlandó engedni, ám a kereten belül kész bizonyos módosításokra.
Ünnepi beszédében az Európai Parlament ír elnöke, Pat Cox utalt arra, hogy az EU bővítése – amit nemzedéke legnagyobb politikai prioritásának nevezett – idén októberben újabb lendületet kapott. Mint mondta, október 9-én az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2004-ben tíz ország csatlakozhat az unióhoz, tíz nappal később pedig Írország polgárai igent mondtak a bővítésre. „Ezzel pedig átvitt értelemben kiesett az utolsó kő a berlini falból” – jelentette ki Cox. Románia és Bulgária majdani csatlakozása kapcsán Pat Cox leszögezte: az EU ötödik bővítése két hullámban történik majd, és ennek nem lehetnek előfeltételei.
„Törökország tagjelölt és úgy kezeljük, mint az összes többi aspiráns országot” – szögezte le a dán kormányfő, hozzáfűzve: Ankarának a tárgyalások megkezdése előtt teljesítenie kell a politikai kritériumokat, egyúttal folytatnia kell a már megkezdett reformokat és a gyakorlatban is alkalmaznia kell azokat. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke beszédében utalt rá, hogy a tagjelölt országok már most hallatják hangjukat és befolyással vannak az unió életére. A tegnapi ülés jelentőségét egyebek közt az adta, hogy a tagjelöltek képviselői első ízben vettek részt meghívottként és szólalhattak fel az Európai Parlament plenáris ülésén. Hazánk képviselői magyarul tartották felszólalásaikat. Beszédében Katona Béla (MSZP) utalt arra, hogy Magyarország teljesítette a csatlakozás követelményeit, s bizonyította, hogy egyenrangú, kiszámítható partner. Kifejtette: Magyarország felkészülten várja a csatlakozás időpontját, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban a monitoringrendszer igazságos és méltányos lesz, s rövid időn belül világossá teszi minden uniós polgár számára, hogy Magyarország alkalmas az egyenrangú tagságra. „Csak a védzáradék átlátható és kölcsönös mechanizmusa útján lehet elkerülni, hogy tartósan kétféle politika érvényesüljön a régi és az új tagállamok esetében. Három év átmenet után nekünk, tízeknek mindenben az EU egyenrangú tagjainak kell lennünk” – jelentette ki a politikus.
Szájer József (Fidesz) felszólalásában úgy vélte: az uniós és az otthoni politikusok felelőssége, hogy a csatlakozás ne csalódást, hanem sikert hozzon az egész magyar nemzetnek. „Éppen ezért sértőnek és diszkriminatívnak tartjuk az ellenünk bevezetendő, időtartamát és terjedelmét tekintve minden eddiginél szélesebb védzáradékot a csatlakozási szerződésben” – jelentette ki a politikus. A fideszes honatya kifejtette azt is, hogy Magyarország nem beolvadni akar az EU-ba, hanem annak egyik alkotójává kíván válni. Szájer József meggyőződését fejezte ki: ha Magyarország a második világháború után nem kényszerült volna a kommunizmus tévútjára, akkor már a kezdetektől részt vett volna abban az európai építkezésben, amelyet az utóbbi évtizedekben sikerre vittek. Szájer József beszédét „Hajrá, magyarok, hajrá, Európa!” felkiáltással fejezte be.

Brüsszeli tanácskozások. Az EU tagállamainak külügyminiszterei megbeszéléseket tartottak tegnap a belga fővárosban a külkapcsolatok tanácsának keretében. A politikusok a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet, Fehéroroszország, Észak-Korea, valamint a polgári és katonai válságkezelés témájában folytattak eszmecserét. Ezzel párhuzamosan EU-tagállamok és -tagjelöltek, valamint európai NATO-tagországok külügyminiszterei is találkoztak. (MTI)