Ma nyilvánosságra hozzák több tízezer egykori ügynök nevét

Több tízezer egykori ügynök neve és személyes adatai válnak nyilvánossá szerdán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján. A nyitottaktak.hu oldalon kereshető adatbázisban akár 50–60 ezer személy adatai is szerepelhetnek. A felületet Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán miniszter részvételével mutatják be. A levéltár főigazgatója ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a fennmaradt állambiztonsági dokumentumok hiányosak, és tartalmuk nem minden esetben felel meg a valóságnak.

November 4-én megkezdődik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. Forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)

Februárban a beszervezési dossziékat is közzéteszik

A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Az előző háromtól eltérően ez már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből tartalmazza részletesen az ügynök életútját kiszemelésétől, beszervezésétől ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásig. Mintegy tízezer B-dosszié van, összesen sok százezer oldal. 

A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például egészség, szexuális szokások, kóros szenvedély vonatkozásában - mondta a szakember.

A főigazgató elmondta: már az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének hírére megindult az érdeklődők rohama. Az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M (az munka) -dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik. Jelenleg 7-8 hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.

Hiányosak az állambiztonsági dokumentumok

Cseh Gergő Bendegúz arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma és egészen biztosan nagyon hiányosak. Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. 

Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte - mutatott rá a szakember.

Kérdésre válaszolva hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire "kisembereket", például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetők, vasutasokat, vagy a határban dolgozó gazdákat takar.