Koalíciós békeharc

Orbán Viktor elhíresült mondása szerint a parlament ellenzék nélkül is működik. Akkor mélységesen felháborodott az ellenzék, mondván, ki fog így mocskolódni és gyalázkodni az ülésteremben. Azóta a hajdani ellenzék hatalomra került, s a jelek szerint semmilyen szükségét nem érzi az ellenzék jelenlétének. Különösen a Fővárosi Közgyűlésben látszik feleslegesnek az ellenzék, mert a fővárost vezető szövetségesek nélkülük is aprítják egymást, a polgári frakciók szóhoz sem jutnak. Az önkormányzati választások előtt még oly „harmonikusan” összebújó szocialisták és szabad demokraták egymásnak estek, határozatlan időre megszakadtak közöttük a koalíciós tárgyalások, csúnya dolgokat vagdosnak egymás fejéhez, amiként ez művelt, toleráns européerekhez illik. Ideje lenne, hogy a szocialisták tudomásul vegyék, vége a kampánynak, nem szereztek abszolút többséget, semmi alapjuk a követelőzésre – mondják az SZDSZ-esek, s büszkén kihúzzák magukat. A szabad demokratáknak nincs okuk a melldöngetésre, hiszen a szocialisták jótékony istápolása nélkül a fasorban sem lennének, Demszky is csak azért lehetett újra főpolgármester, mert a szocik a hóna alá nyúltak – állítják az MSZP-sek kivörösödve. Ebből is látható, vitájuk tárgya legkevésbé sem Budapest érdeke, de legalább ennyiben nem térnek el saját hagyományaiktól.
Az áldatlan huzakodás közben csak pillanatnyi szünetet jelentett, hogy megjelent a közgyűlésben „Bagarja uram, a béke barátja”, Medgyessy Péter személyében. A miniszterelnök igen megható beszédet mondott a Szeressük egymást gyerekek, valamint a Pénzemet én máma mind elmulatom című örökzöldek szintetizálásával. Nagy horderejű, hihetetlenül eredeti és szellemes bejelentéseket tett. Olyanokat például, hogy nincs két Magyarország, és az országnak is egyetlen erős fővárosa van, vagy azt, miszerint a fővárosnak döntő szerepe lesz az uniós csatlakozásban. Az meg egyenesen szívet facsaró és lelket emelő, hogy az ő ajtaja nyitva áll bárki előtt. Kifelé – tesszük mi hozzá, hiszen a miniszterelnök pont arról a témáról nem szólt egyetlen lelkesítő szót sem, amely végett a szónoki pulpitusra engedték, a főváros pénzbeli támogatásáról. Medgyessy itt, Budapesten is csak erkölcsi támogatást ígért, akár Amerikában a terrorizmus elleni háborúhoz, azzal az apró különbséggel, hogy fővárosunk esetében el is hisszük szavait. A kormány nem ad pénzt Budapestre, maximum garanciát a 4-es metró építéséhez, viszont a kormányfő remek ötletekkel segíti a város lendületes fejlődését. Medgyessynek komfortérzetet szerezne az Ybl-bazár és a Közraktár felújítása, a Divatcsarnok átalakítása múzeummá. Hogy minő tárlatot képzel Medgyessy a Divatcsarnok falai között, azt sajnos nem tudjuk. Mindenesetre a múlt század első felében a Divatcsarnok tetején télen-nyáron korcsolyapálya üzemelt. S ha már csúszkáltak a gyerekek, a miniszterelnök úr arra is gondolt, hogy télen, a parlamenti szünet időszakában a Kossuth téri parkolóban ingyenes jégpályát alakíthatnának ki. Ragyogó elképzelések ezek, nem is pattanhattak ki máshonnan, mint Medgyessy agyából, bár megfelelő időjárás esetén a város bármely pontján ingyen csúszkálhatnak, nemcsak a fiatalok, a középkorúak és az idősek is.
Demszky főpolgármester az ünnepélyes alkalomhoz illő, széles vicsorgással nyugtázta Medgyessy biztatásait. Válaszában kifejtette, hogy jobb szeretett volna némi lóvét is látni, de optimizmusa töretlen, mert a tárgyalásokon lépéseket tettek előre.
Önzetlen jó tanácsunk, hogy csak óvatosan lépegessenek, mert ha az MSZP és az SZDSZ is nagy lendülettel halad előre, könnyen összeütközhetnek. S a szocialisták meg a szabad demokraták egészséges állapotukban is rettenetesek, sérülten elviselhetetlenek lesznek.