Megvan az időpont

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszteri értekezlete tegnap 2004. május 1-jét javasolta a tíz tagjelölt ország felvételének időpontjául. A döntésben fontos szerepet játszhatott, hogy figyelembe kellett venni az előreláthatólag 2003 áprilisában Athénban aláírandó csatlakozási szerződések törvényerőre emeléséhez szükséges időtartamot.

Kovács László külügyminiszter emlékeztetett Anders Fogh Rasmussennek, az EU soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnökének arra a kijelentésére, amely szerint a tizenötök nem „eszi vagy nem eszi, nem kap mást” alapon tették meg ajánlataikat. Minden nyitott kérdésről lehet még tárgyalni – fűzte hozzá Kovács László külügyminiszter. Ezzel ellentétes megközelítést tükrözött az Európai Bizottság bővítési biztosának a külügyminiszterek tanácskozásán elhangzott felszólalása. Günter Verheugen elismerte, hogy az október végén tartott brüsszeli EU-csúcs „történelmi áttörést” jelentett a bővítési folyamatban, rögtön hozzátette azonban, hogy a tizenötök újabb kéréseket már nem tudnak elfogadni. Verheugen kijelentette: „Az Európa Tanács brüsszeli értekezletének eredményeivel kapcsolatban nincs miről tárgyalni.”
*
Kovács László a tanácskozáson elhangzott felszólalásában leszögezte: Magyarország arra törekszik, hogy pénzügyi-költségvetési pozíciója már EU-tagsága első évében jobb legyen. Kovács szerint fontos az is, hogy hazánk mezőgazdasági termelői ne kerüljenek hátrányba az uniós farmerekkel szemben. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az unió által ajánlott támogatás induló szintjének növelését, illetve a bevezetésére javasolt átmeneti időszak lerövidítését akarja.
A külügyminiszter felvetette azt is, hogy az uniótól kapott közvetlen mezőgazdasági támogatások majdani mértéke és az elvileg járó 100 százalék közötti különbség felét Magyarország saját költségvetéséből kívánja fedezni. A pénzügyi pozíciókat illetően megerősítette azt az igényt, hogy amíg az uniós támogatások bevezetésére átmeneti időszakok lennének kívánatosak, addig ugyanez legyen a helyzet az új tagállamok befizetéseivel is.
Kitért arra, hogy ha a csatlakozások időpontja valóban 2004. május 1-je lesz, a közösségi támogatások akkor is járjanak az egész évre, a befizetések viszont arányosan csökkenjenek. Kovács László szerint a tagállamok részéről ezzel kapcsolatban nem hangzottak el ellenvetések. Magyarország azt szeretné, ha 2004. májusi csatlakozása esetén teljes jogú tagként vehetne részt az EU következő, nagyobb szabású intézményi reformjairól dönteni hivatott kormányközi konferencián – jelentette ki Kovács.
A külügyminiszterek munkaebédjén vita bontakozott ki arról, hogy a legfontosabb aktuális kérdésekről a december 12–13-án esedékes koppenhágai EU-csúcson is lehetne-e párbeszédet folytatni. A tagországok el akarták kerülni ezt a lehetőséget, míg a tagjelöltek lehetségesnek tartották, hogy bizonyos problémákról csak a csúcson szülessen meg a megállapodás.