Nem jut elég pénz várfelújításra

Legalább ötven olyan módosító indítványról tárgyalt az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága tegnap, amely a turisztika és idegenforgalom területén tevékenykedő kis- és középvállalkozók versenyképességét növeli, és technológiafejlesztését segíti. A másik nagy blokkot a kastélyok, várak, templomok rekonstrukcióját lehetővé tevő módosító indítványok jelentették, amelyeket a kormány nem, a bizottság viszont támogatott.

A napirend egyetlen pontja a 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az idegenforgalmi bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalása volt.
Néhány indítvány kivételével mindet támogatta a bizottság a kormány képviseletében jelenlévő pénzügyminisztériumi képviselők ellenében.
Az országgyűlési képviselők elsősorban a vállalkozásösztönzésre és az infrastruktúra-fejlesztésre szánt pénzek növelésére tettek javaslatot. Továbbá javaslat készült a Nyíregyházát elkerülő út megépítésére, a békéscsabai regionális reptér fejlesztésére, a Dunakanyar árvízrendszerének korszerűsítésére, a budai Vár, a visegrádi palota, a fertődi Eszterházy-kastély és az egri vár rekonstrukciójára. Ezek egyikét sem támogatta a kormány, a bizottság viszont igennel szavazott.
A 19 milliárd forintos turisztikai célelőirányzat helyett harmincmilliárdos többlettámogatást javasoltak, illetve azt, hogy a balatoni fejlesztésekre fordítható jövő évi pénzösszegek legalább az idei, kétmilliárd forintos szinten maradhassanak a költségvetési tervezetben szereplő 500 millió forinttal szemben.
A kis- és középvállalkozói célelőirányzatra újabb húszmilliárd forinttal többet szánnának, mint amit a kormány a jövő évre tervezett, azaz húszmilliárdról negyvenmilliárd forintra emelnék e célelőirányzatot. A bizottság támogatta, a kormány viszont nem a Mátyás-templom felújítását lehetővé tevő forrás előteremtését.
Lasztovicza Jenő (Fidesz), a bizottság elnöke lapunknak elmondta: a javaslatok nyomán 70-80 milliárd forintos forrástöbbletre volna szükség a büdzsében az igények fedezésére, amit véleménye szerint az idei államháztartási hiány fokozatos csökkentésével lehetne elérni.
Úgy vélte, hogy a GDP-arányos hiány jövő évi 4,5 százalékra való csökkentése túlságosan drasztikus, amit lassabban, fokozatosan kellene megvalósítani, így többletforrások keletkeznének a költségvetésben.