Nő, nem nő

Tisztelt Elfogulatlan Médiafigyelő Bizottság! Ezúton kérem, hogy vigyázó szemüket vessék a kereskedelmi televíziókra, például arra a csatornára, amely a minap műsort sugárzott a homoszexuális fiatal férfiakról, valamint azokról, akik maguk sem tudják, micsodák, vagy éppen máris nőnek érzik magukat. A műsort családi körben néztük, és mondhatom, játszva tanultunk az élet iskolájában. Tátott szájjal ittuk például a magukat transzszexuális szűznek valló fiúk szavait. Az egyik szűz, amelyik nem volt kisminkelve, elmondta, hogy a látszat ellenére ő nő, mégis kénytelen szégyenszemre férfiruhában járni, nehogy kiröhögjék, mert bizony faluhelyen elképesztő bunkóság uralkodik. Persze más lesz majd a helyzet, ha átoperálják. A műtétbe egyébként az anyukája is beleegyezett. A mama is jelen volt a stúdióban, és bevallotta: amikor kiderült a kisfiáról, hogy nő szeretne lenni, akkor bizony nem repesett a boldogságtól, de hát ő halad a korral, nőként is nagyon fogja a fiát szeretni. Mire a harmadik riportalany – aki viszont csak viccből viselt női ruhát – közbevetette, nem kell azt szégyellni, ha valaki homokos, ő bizony olyan meleg, hogy csak úgy sistereg, éppen ezért utálja az álbuzikat, akik ha meglátnak egy csinos nőt, bizony „megkínálnák a lompossal”. A szüzek élénken tiltakoztak, a jelen lévő pornószínésznő viszont mélyen egyetértett az észrevétellel, mondván, egy értelmes nő legszívesebben hányna, ha egy ilyen alak leszólítaná, mire a kifestett nőjelölt elpanaszolta, hogy sajnos vele gyakran kikezdenek, mert melegnek nézik, holott az operációig egyáltalán nem hajlandó férfival szexuális kapcsolatra lépni, a kukacát is csak a legprózaibb szükségleteire használja.
Itt tartott a műsor, amikor megérkezett a stúdióba a napszemüveges fiú, akiről kiderült, hogy teljesen normális, eltekintve attól, hogy titokban szeret női ruhába bújni. Eleinte az anyukája holmiját szedte magára, azt is csak éjszakánként, mert félt a lebukástól. Ma már ott tart, hogy szívesen vásárol magának női ruhát. Óva intett mindenkit, nehogy fetisizmussal vádolja, ugyanis teljesen egészséges, nőnek öltözve csak önkielégítést szokott végezni. Vita alakult ki arra nézve, hogy a napszemüveges meleg-e vagy sem, de kiderült, hogy rendszeresen vannak barátnői, akik megértéssel fogadják, ha szoknyába bújik. A műsorvezető erre megkérte, öltözzön már fel nőnek, hadd lássák, elég csinos-e? Boldogan kötélnek állt, és midőn átöltözve megjelent a színen, felhívta a társaság figyelmét arra, hogy e szokásáról senki nem tud, még a családja sem, éppen ezért ezután is csak titokban fog nőnek öltözni. Erre a homokos legyintett, és köcsögnek nevezte.
A műsor csúcspontja az a jelenet volt, amikor a soron következő férfivendéget – akiről kiderült, hogy a nadrágja alatt kizárólag női tangát szokott viselni – arra kérték, hogy ezt a televízió nyilvánossága előtt vallja be a legjobb barátjának. A legjobb barát nyomban be is toppant, és a meghökkentő vallomás után ő is ott tartott, ahol a többiek, vagyis azt se tudta, hogy fiú vagy lány.
Mindez november 15-én volt látható, délután öt és hat óra között, amikor már azok a gyerekek is végeztek a tanulással, akiknek lassabban forog az agyuk. Kérem a tisztelt bizottságot, miközben a kezében stopperrel lankadatlanul figyeli, hogy melyik politikai párt hány percet kap a hírműsorokban – tudom, persze, hogy ennek mérésénél semmi nem lehet fontosabb –, vegye észre a nemzeti tudatot ápoló, teljesen pártatlan, ismeretterjesztő és nevelő jellegű műsorokat is! Köszönöm.