Összefognak a tagjelöltek

Közös nyilatkozat kiadásával ért véget tegnap este a tíz EU tagjelölt ország (laekeni tizek)miniszterelnökeinek varsói találkozója, melyen Medgyessy Péter is részt vett az uniós és belépésre váró országok szocialista és szociáldemokrata kormányfőinek találkozóját követöen.

A tagjelölt országok miniszterelnökei egyesítették erejüket a csatlakozási tárgyalások lezárása előtt, hogy azonos hangon szólaljanak meg- mondta Leszek Miller lengyel kormányfő. Hozzáfűzte, hogy a találkozó alkalmával a résztvevők megtárgyalták a brüsszeli EU-csúcstalálkozón a tagjelöltek elé terjesztett pénzügyi javaslatcsomagot.
A magyar delegáció kellemetlenséggel is szembesült Varsóban. Románia és Szlovákia ugyanis elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a budapesti hatóságok halogatják a kedvezménytörvény módosítását.
Adrian Nastase román és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő megállapodott abban, hogy szolidáris álláspontot alakítanak ki a kedvezménytörvény kérdésében. A Rompres hírügynökség román kormányzati forrásokra hivatkozva azt is jelentette, hogy Adrian Nastase Varsóban az elhangzottakkal kapcsolatban negativ tartalmú feljegyzést nyujtott át Kovács Lászlónak, hogy az továbbítsa Medgyessy Péternek.

Az EU újabb tárgyalási javaslatot terjeszt a tagjelöltek elé a hétfőn sorra kerülő brüsszeli külügyminiszteri értekezleten – erősítette meg az EU-tagok és a tagjelöltek szocialista párti és baloldali értékrendű miniszterelnökeinek varsói találkozóján Günter Verheugen bővítési biztos. A tanácskozást követően, melyen a brit, cseh, görög, lengyel, litván, magyar, román és svéd kormányfő vett részt, Medgyessy Péter úgy nyilatkozott, hogy a tagjelöltek a mezőgazdasági kvóták terén várhatóan nagyobb mozgásteret kapnak, a költségvetési kérdésekben viszont nem számíthatnak jelentősebb elmozdulásra. A magyar miniszterelnök lehetségesnek tartja az álláspontok közelítését a közvetlen agrártámogatások ügyében, ami – mint mondta – már csak azért is valószínű, mert a francia–német megállapodás alapján a jelenlegi rendszer 2006 végéig marad fenn, tehát nehéz lenne az EU számára elkötelezettséget vállalni egy későbbi időszakra. Medgyessy ebben kedvező lehetőséget lát arra nézve, hogy az EU-csatlakozástól a 2006 végéig terjedő időszakban gyorsabban lehessen növelni a közvetlen támogatásokat.
A 2004. január elsejére tervezett belépési időpont esetleges néhány hónapos csúszásával kapcsolatban Medgyessy elmondta, hogy az EU-ban ilyen nagyságrendű bővítés még soha nem volt, és az unió a ratifikációs folyamat bonyolultsága miatt a tagjelöltek megértését kérte. Uniós források tegnap mindenesetre azt valószínűsítették, hogy a bővítés időpontja várhatóan 2004. május 1-je lesz.
A magyar kormányfő tegnap kétoldalú megbeszélést folytatott a görög miniszterelnökkel. Kosztasz Szimitisz ismertette a 2003. január elsejével kezdődő görög EU-elnökség prioritásait. A magyar kormányfő tárgyalt lengyel kollégájával, Leszek Millerrel is. A felek egyetértettek abban, hogy a tárgyalások jelenlegi, végső szakaszában érdemes a közös érdekek alapján a közös ügyekben egyeztetni.
***
Szakadék. Továbbra is gazdasági szakadék tátong az EU-tagok és a 2004-es csatlakozásra esélyes tíz tagjelölt között – állapította meg a PricewaterhouseCoopers bővítési helyzetjelentésében, melyet a héten tettek közzé. A nemzetközi könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég egy sor gazdasági mutató tükrében vizsgálta, milyen mértékben közeledik a csatlakozásra készülő országok gazdasága a jelenlegi tagokéhoz. Következtetései szerint a szakadék – amely a tagjelöltek közül egyedül Szlovénia esetében nincs meg – az utóbbi négy évben szűkült ugyan, de nem jelentősen. A bővítés első hullámából kimaradó három ország (Bulgária, Románia és Törökország) pedig még a tízektől is elmarad az unióhoz való felzárkózásban. A tízeken belül Szlovénia után a második helyen Csehország áll, majd Magyarország, Észtország, Lengyelország, Málta, Ciprus, Szlovákia, Lettország és Litvánia következik. (MTI)