Tollhegyen

Jogerősen 300 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság Keszthely város polgármesterét, Mohácsi Józsefet önbíráskodás kísérlete, valamint könnyű testi sértés miatt. Amint azonban arról a sajtó is hírt adott, a jobb sorsa érdemes város elöljáróját nem rendítette meg a bírósági végzés: ő továbbra is ártatlannak tartja magát, a lelkiismerete tiszta, mi sem természetesebb tehát, mint hogy folytatja a polgármesteri munkát.
Nem mondtam még, de talán ennyiből is ki lehetett találni, hogy Keszthely büszkesége a Magyar Szocialista Párt politikusa. E pártban komoly hagyományai vannak a hasonló ügyek ilyenfajta elintézésének, lásd Horn Gyula egy laza Na, és?-sel kísért vállrándítását, amikor az ügynökbírák lemondásra szólították fel. Mohácsi úr (elvtárs) tehát igazi mintaemeszpés, valamint feltehetőleg a szabad madarak számára is megbízható koalíciós partner. A bíróság szerint egyébként egy halászháló miatt tört ki a pénzbírsághoz vezető perpatvar, amit állítólag eltulajdonítottak a jelenlegi polgármestertől. Mohácsi József mint keszthelyi Bruce Willis próbált igazságot tenni, akcióját némi fenyegetőzés és egy eltörött arccsont szegélyezte.
Még az égő arcbőrű Bárándy Péter-féle jogállamban élve is meglepőnek nevezhető némiképp, hogy az MSZP Zala megyei vezetése ezek után a bizalmáról biztosította a polgármestert, mi több, a fideszes Szalai Annamáriát szólította fel bocsánatkérésre, mert előzőleg bűnözőnek merészelte nevezni az immár jogerősen elmarasztalt halászháló-tulajdonost. Pedig dehogy bűnöző, ő a szocialista erkölcs bajnoka.
Keszthely többet érdemel.