Vajdasági követelés Kostunicától

Rehabilitálják az 1944–45. évi véres szerb megtorlás ártatlan magyar áldozatait! – követeli a Vojiszlav Kostunica szövetségi elnöknek címzett és az Újvidéken szerkesztett Magyar Szóban közzétett nyílt levél, amelynek „feladója” Papp Ferenc, a Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület elnöke. A levélíró szerint annak az államnak, amelynek a nevében a népirtást a világháború utolsó éveiben elkövették, erkölcsi kötelessége az ártatlanul meggyilkolt polgári személyek rehabilitálása. Mivel fennáll annak lehetősége, hogy a JSZK ebben a formájában megszűnik, ezt a tartozást a parlamentnek törlesztenie kell. Papp Ferenc emlékeztet arra, hogy az újvidéki „hideg napok” felelőseit az akkori magyar hatóságok megbüntették, az áldozatokat rehabilitálták, a hozzátartozóknak kártérítést fizettek. A magyar civileken elkövetett háborús atrocitások kérdése a csurogi síremlék ledöntése kapcsán került ismét a figyelem középpontjába Délvidéken. Mint ismeretes, Csurogon – amely település és környéke kegyetlen megtorlások színhelye volt – a kivégzettek hozzátartozói síremléket emeltek, amely egy hétig állt csupán. Végül az ismeretlen tettesek teljesen szétzúzták, hogy ne lehesesen másodszor is visszaállítani. Az újvidéki Duna-parton ott áll a razzia áldozatainak emlékműve, minden évben hivatalosan megemlékeznek a „hideg napokról”, ám ugyanezt a méltó emlékezést az ártatlan áldozatokra nem teszik lehetővé a magyarok számára, a Makovecz Imre építész által tervezett emlékművet sem állíthatják fel az újvidéki katolikus temetőben, ahonnan még az emlékezés keresztjeit is elhordják másnapra.
Matuska Márton publicista, a téma jó ismerője ugyancsak a Magyar Szó hasábjain szólítja fel a vajdasági magyarság szervezeteit, hogy e kérdés tisztázása végett egységesen lépjenek fel. Követeli, hogy az állami szervek foglaljanak el hivatalos álláspontot az ügyben, mivel az ország még mindig nem nézett szembe az akkori eseményekkel. S még mindig hatályban vannak olyan rendeletek, amelyekre hivatkozva az itteni magyarság kollektív bűnösnek minősül. Az anyaországtól pedig azt várja el, hogy ne csupán regisztrálja a kérdéssel összefüggő jelenkori eseményeket, hanem a maga részéről nyilatkozzon is az egyetemes magyarság és a nemzetközi fórumok előtt.