Tegnap az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 173 ellenszavazat mellett elfogadta a jövő évi adótörvényeket. Ezek szerint 2003-ban az átlagos jövedelem továbbra is a legmagasabb, 40 százalékos adókulcs alá esik majd. Húszszázalékos lesz az adókulcs évi 650 ezer forint jövedelemig, 650 ezer és 1,350 millió forint között 30 százalékos lesz az szja-kulcs, efelett pedig 40 százalék. Azt, hogy az átlagos jövedelem is a legmagasabb kulcs alatt adózik, azzal is elismeri a jövő évi adótörvény, hogy az adójóváírást részlegesen a legmagasabb, 1,350 millió forint és 1,950 millió forint között is igénybe lehet venni. Az átlagos szja-terhelés csökkenése is jobbára az adójóváírásból adódik. A személyi jövedelemadó-törvény módosítása rendelkezik a 2004-es kulcsokról is: eszerint az alsó kulcs 18, a középső 26, a felső 38 százalékra módosulna, 800 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemhatárokkal 2004-ben.
Jövőre jelentősen emelkednek az illetékek. Öröklés esetén a legmagasabb illetéktétel 30 százalékos lesz. A gépjárműszerzési illeték köbcentiméterenként 10-ről 13 forintra nő, az államigazgatási eljárás általános tétele pedig 1500 forintról 2000-re emelkedik. Megváltozik több termék és szolgáltatás áfakulcsa is.
A kedvezményesből a 25 százalékos kulcsba kerülnek át például a közúti járművek katalizátorai, és ugyancsak 25 százalékos áfa terheli majd a zeneműkiadást, a raktározást, az áruszállítást, a postai tevékenységet, a kutatás-fejlesztést, valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokat. EU-jogharmonizációs okokra hivatkozva 0 százalék helyett 25 százalékos áfakulcs alá fog tartozni az igazságügyi szakértők tevékenysége, az önálló bírósági végrehajtói, valamint az ügyvédi tevékenység és a lakóingatlanok kezelése. Ugyancsak emelkedik az ásványvizek áfája is, ami szintén 25 százalék lesz jövőre.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény alapján az évi 15 millió forintnál alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozások 15 százalékos kulccsal átalányadózást választhatnak. A parlament egyhangúlag elfogadta az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének megerősítését, és 357 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendelet módosítását.
A parlament szavazott a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió kuratóriumainak éves beszámolóihoz kapcsolódó határozati javaslatokról is. Az MTV kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről szóló anyagot a parlament tudomásul vette, viszont az azt követőket nem fogadta el. A Duna TV esetében a parlament nem fogadta el a 2000 áprilisától 2001 márciusáig terjedő időszakról szólót, a többit tudomásul vette. Halász János (Fidesz) mindegyik javaslathoz azt a módosító indítványt terjesztette be, hogy a parlament fogadja el a beszámolókat, ám ezt a kormánypárti többség rendre elutasította.
– Magyarország „bátor” hadügyminisztere a múlt héten kardot rántott az előző kormány miniszterelnöke ellen, és az Info Rádió október 6-i egyik műsorában úgy fogalmazott: „Medgyessyt azért fogadja Bush elnök, mert reményét látja annak, hogy nem egy antiszemita, nagyon sok esetben érthetetlen nacionalista és szavahihetetlen kormányfővel áll szemben, hanem egy olyannal, akit a partneritás alapján kezelhet” – közölte napirend előtti felszólalásában Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, aki hangsúlyozta: Juhász Ferenc a polgári kormány miniszterelnökét antiszemitának nevezte. Annak a kormánynak a vezetőjét nevezte antiszemitának, amely elsőként a történelmi egyházak közül a Mazsihisszel kötött megállapodást az MSZP jogelőd pártja által államosított ingatlanok utáni teljes kárpótlásról, sőt többszörösére emelte azt az összeget, amelyet a Horn-kormány csak tervezett megadni – emlékeztetett Áder. Juhász válaszában azt állította: a nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Medgyessy nem antiszemita, nem nacionalista és a partneritás alapján áll. „Ha valaki magára veszi azt az inget, amit én nem rá adtam, sajnálom” – jelentette ki Juhász.
Az MSZP-s Szabó Zoltán interpellációjában az amerikai Foreign Affairs című folyóirat közelmúltbeli cikke kapcsán ismét felidézte, hogy az előző kormányzatot nacionalizmussal, antiszemitizmussal és a NATO-vállalások teljesítésének elmaradásával vádolták. A politikus arra várt választ Kovács László külügyminisztertől, hogy megalapozottak-e a cikkben leírtak, illetve azok mennyire egyeznek a hivatalos amerikai kormány álláspontjával. A miniszter válaszában elismerte: a lap írásai és a washingtoni kormányzat politikája közé nem lehet minden esetben egyenlőségjelet tenni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a negatív megítélés egyik fő oka az, hogy 2001. szeptember 24-én, amikor az Országgyűlés az Amerikát ért terrortámadás utáni határozathozatalról tárgyalt, Orbán Viktor nem reagált arra, amikor Csurka István, a MIÉP elnöke megpróbálta az Egyesült Államokra hárítani a felelősséget a terrorakcióért.
Javasolni fogjuk az államháztartási törvény módosítását, hogy ezután ne kerülhessen sor olyan kormányzati kezességvállalásra, amely a költségvetési keretek megkerülését célozza – mondta László Csaba pénzügyminiszter válaszul Világosi Gábor (SZDSZ) interpellációjára. A képviselő az előző kabinet kezességvállalásairól nemrégiben nyilvánosságra jutott KEHI-jelentés kapcsán fogalmazta meg felvetését. Vígh Ilona (Fidesz) interpellációjában utalva a kampányban elhangzott ígéretekre, azt tudakolta, milyen alapon utasítják el a méltányossági nyugdíjra irányuló kérelmek nagy részét. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter feleletében az előző kabinetet bírálta, amiért az eltörölte a méltányossági nyugdíjat, illetve segélyezési rendszert vezetett be.
Azonnali kérdéseket intéztek az ellenzéki képviselők Medgyessy Péter miniszterelnökhöz. Surján László (Fidesz) hazánk uniós csatlakozásával összefüggésben azt firtatta, miért nem kaphatta meg az agrárkérdésekre, illetve a versenyjogra vonatkozó tárgyalási pozíciót az ellenzéki párt. Medgyessy Péter erre leszögezte: az ellenzék a parlament integrációs nagybizottságában minden tájékoztatást megkap. Fónagy János (Fidesz) kritizálta, hogy a jövő évi költségvetés csupán 55 milliárd forintot irányoz elő útfenntartásra, -fejlesztésre. A javaslat szerint gyorsforgalmi utak építésére közel 80 milliárd forintot szán a kabinet. Ez kilométerenkénti 1,7 milliárd forinttal számolva közel 66 kilométer autópálya építésére elég. A kormányfő válaszában azt mondta, előrejelzések szerint olcsóbban is lehet autópályát építeni. Megjegyezte még, a közbeszerzési pályáztatással lehetőség nyílik uniós támogatások igénybevételére is.
***
Napirenden a BTK. módosítása. A büntető jogszabályok, illetve az azokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés hatályon kívül helyezi a büntetési tétel középmértékére vonatkozó rendelkezéseket, új szabályozást vezet be a terrorcselekményekkel kapcsolatban, és a jelenleginél differenciáltabb rendelkezéseket ír elő a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szankcionálásánál. Bárándy Péter igazságügy-miniszter kedden a parlamentben, a javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában a középmérték kapcsán elmondta: a bíró, aki az ügyet és az elkövetőt megítéli, visszakapja azt a szabadságot, ami megilleti mint a harmadik hatalmi ág tevékenységének tényleges gyakorlóját. (MTI)
Patrióták Európáért
Totalitárius módszereket alkalmaz Brüsszel a Patrióták ellen
