Felgyorsult a készülődés

Katonai tevékenység jeleit észlelte Törökország délkeleti körzetében, az iraki határhoz közel az AFP tudósítója. A Habur határállomástól – a két ország közötti egyetlen szárazföldi átkelési ponttól – mintegy öt kilométerre lévő katonai táborba 80-90 katonai járműből, döntően kamionból álló konvoj érkezett szombaton, és továbbiak követték őket vasárnap. Silopi és Habur között építkezési munkálatok zajlanak az út mentén, amely a helyi lakosság szerint egyedül használható a menekültek beáramlása esetén.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter jelentős szárazföldi erők, harci repülőgépek és logisztikai támogatás telepítését rendelte el a Perzsa-öbölbe, megadva a jelet az Irak elleni háborús készülődés utolsó szakaszára – állítja szombati számában a Washington Post. Magas rangú katonai illetékesekre hivatkozva a lap azt írja, hogy a titkos parancs katonai alakulatok és felszerelések széles skáláját sorolja fel, beleértve gépesített gyalogsági csapatokat, légi utánpótlási egységeket és orvosi felszereléseket, amelyeket az elkövetkező hetekben küldenek Kuvaitba, Katarba, Bahreinba és más öböl menti államokba. A Comfort kórházhajónak – amely vegyi és biológiai fegyverekkel megtámadott katonák kezelésére is alkalmas – már hétfőn útnak kell indulnia. Tegnap egyébként egy azonosítatlan repülőgép szállt el Bagdad felett, alapos riadalmat okozva a háborútól félő lakosságnak.
Szaúd-Arábia lehetővé fogja tenni az Egyesült Államoknak, hogy használhassa légibázisait és a Rijád melletti parancsnoki-vezetési központot az Irak elleni esetleges háborúban – írta a New York Times tegnapi számában. A Pentagon tisztségviselői szerint Szaúd-Arábia illetékesei bizalmasan arról biztosították az amerikaiakat, hogy használhatják majd a korszerű parancsnoki-vezetési központot a Rijád melletti Prince Sultan légibázison az Irak elleni légi hadjárat összehangolására és irányítására, a szövetségesek teherszállító, felderítő- és üzemanyag-utántöltő gépei pedig igénybe vehetik az ország légitámaszpontjait.
*
Az emberiség elleni bűntettnek nevezte az Irak ellen készülő háborút Baltasar Garzón spanyol bíró, aki a szeptember 11-i terrorcselekmények következményeit elemezte a madridi El Paísnak adott interjúban. Garzón úgy látja, hogy George Bush amerikai elnök „nemet mond a hágai Nemzetközi Bíróságnak, de igent mond a nemzetközi bűnözésnek”. A bíró megítélése szerint a „mindent lehet” politikáját Ariel Saron izraeli kormánya vezette be az arab–izraeli konfliktus kezelésében, s ő ezzel rokonítja az amerikai elnök magatartását.