Felnégyelés helyett érvelést ajánl az MSZP

Medgyessy Péter miniszterelnök részvétele és beszéde nélkül zajlott le szombaton az MSZP kampánynyitója a budapesti SAP-csarnokban. Így a szocialista párt aktivistáit Kovács László pártelnök-külügyminiszter és a tárcavezetők látták el hasznos tanácsokkal arról, hogy a „négyfelé vágás” helyett hogyan védekezzenek azok ellen, akik „sanda politikai célok érdekében tudatosan építenek az emberek tájékozatlanságára”.

Az európai ízek utcája helyett ingyenkonyha minőségű talponálló, kampánynyitó helyett fejtágító – így lehetne röviden jellemezni az MSZP szombati rendezvényét. És még valami, ami Máraival szólva feltűnt: nagyon kevés volt a jó nő. A büfében sor nincs, csak tülekedés, akinek nyakkendője van, azt azonnal kiszolgálják. Minden szinte azonnal elfogy, még az ötszáz forintért mért rizses hús is. Aki előrelátó volt, csomagolt harapnivalót magának. Egyesek üdítős üvegből kínálják körbe a Baccardit. EU és tolerancia ide vagy oda, dohányozni a csarnokban nem lehet, így állandó jelleggel kisebb tömeg verődik össze a mínuszban a bejárat előtt.
Mindegy, a lényeg: a kampánynyitóval megkezdődött az MSZP belső aktivistáinak a ráhangolása az EU-kampányra. A rendezvényre a kormánytagok, a képviselők, a 176 egyéni körzetből három-három fő, a busszal szállított megyei aktivisták, a megyei EU-felelősök, az MSZP tagozatai, platformjai és ifjúsági szervezetei, valamint az együttműködő partnerek és a szakszervezetek kaptak meghívót.
Medgyessy Péter miniszterelnök az előzetes programmal ellentétben végül is nem volt ott az SAP-csarnokban, és nem mondott beszédet. Kovács László külügyminiszter-pártelnök a kormányfő távollétét firtató kérdésekre annyit válaszolt: Medgyessynek olyan kötelezettség jött közbe, amelyet nem tudott lemondani. Mások szerint a miniszterelnök magánjellegű elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni, ám Kovács és a miniszterek mindent elmondtak, amit a kormány nevében el lehetett mondani…
A pártelnök-külügyminiszter beszédét nem arra építette, hogy meggyőzze a jelenlévőket az európai uniós csatlakozás fontosságáról. Mert mint mondta: ők már meg vannak győzve. Ehelyett érveket akart adni azoknak, akik a párt kampányát vinni fogják. Kovács párhuzamot vont Szent István kora és a jelenlegi helyzet között. Mint mondta: ezer évvel ezelőtt is az volt a tét, hogy Európához csatlakozzunk-e, vagy sem. Akkor azonban elég volt a hét törzs vezetőit meggyőzni, most azonban nyolcmillió választópolgárral kell megtenni ugyanezt – fejtette ki.
Az MSZP elnöke szerint államalapító királyunk is tudta azt, hogy az Európához csatlakozással és a kereszténység felvételével életmódot és szokásokat kell változtatni. Most is értékrendet választunk – hangoztatta. Akkor is volt és most is van ellenállás és félelem az újtól. Ám a jó szándékú vonakodás mellett megjelenik a nacionalista gőg is. Arra figyelmeztetett: vannak, akik sanda politikai célok érdekében tudatosan építenek az emberek tájékozatlanságára. Szent István idejében négyfelé vágták a csatlakozást ellenzőket – mondta Kovács László. Majd hozzátette: ma érvekkel kell meggyőzni őket.
A pártelnök-külügyminiszter szerint a meggyőzésben nagyon hasznosak azok a brosúrák, amelyeket az aktivistáknak osztottak ki. Úgy vélte: különösen jól használható például az egy televíziós vitában, amely nyolc rövid pontban foglalja össze a csatlakozás előnyeit. Olyan rövid üzenetek vannak benne, mint például: együtt jobb, mint egyedül. Kovács szerint a belépés hátrányairól azért nem beszélnek, mert olyanok nincsenek. Csak nehézségek vannak – hangsúlyozta.
Az MSZP elnöke szerint a csatlakozás után nem várható az, hogy az árak az egekbe szöknek. Példaként az egyik kereskedelmi televízió riportját említette, amely szerint Ausztriában egy kicsit olcsóbb az élet. Különben is, az árak már elérték az EU-szintet – fejtette ki. Kovács bér- és nyugdíjemelkedést ígért a csatlakozás után, az említett brosúra szerint például az uniós felkészülés jegyében 2002– 2003-ban a bérek reálértéke 22 százalékkal, a nyugdíjaké 15 százalékkal emelkedik. A kiadvány egyébként – a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között dúló vitát nem említve – az Európai Unió egyik nagy értékének tartja a stabil árakat, megemlítve, hogy ott csupán évi egy-két százalék az infláció. Majd felteszi a kérdést a kétkedőknek: kívánja-e, hogy a magyar gazdaságot is alacsony infláció és stabil árak jellemezzék?
A sajtótájékoztatón Tóbiás József pártigazgató elmondta: az MSZP a tavalyi két választáshoz hasonló, utcai, kitelepülő, szolgáltató kampányt tervez, amelyre 30-40 millió forintot költenek. Kovács László kommunikációs szakemberekre hivatkozva nem tartotta későinek a kampány indítását. Elenyésző azoknak a száma, akik a teljes csatlakozási szerződésre kíváncsiak – válaszolt a megállapodás magyar fordítását hiányoló felvetésekre. Akinek pedig a munkájuk miatt szükségük van rá, azok megtalálhatják a szöveget a Külügyminisztérium honlapján angolul – mondta.
***
Támogatni a csatlakozást. Az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa (EMMT) az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatására szólítja fel a magyar társadalmat – olvasható a mozgalom Hámori József akadémikus által vezetett nemzeti tanácsának lapunkhoz eljuttatott közleményében. A Nemzetközi Európa Mozgalom 1948-ban alakult, abban az évben, amikor egyértelművé vált Európa politikai kettéosztása. Nyugat-Európa elkövetkező évtizedeit az európai újjáépítési program megindítása, Kelet-Európa jövőjét a szovjet modell bevezetése határozta meg – emlékeztet a dokumentum. Winston Churchill kezdeményezésére Hágában gyűltek össze azok a mértékadó európai értelmiségiek, akik ki merték mondani: „Egységes Európára vágyunk, az emberek, a gondolatok és a javak szabad mozgására.” 1990-ben Magyarország volt az első „keleti” ország, ahol létrejött az Európa Mozgalom Nemzeti Tanácsa (EMNT), amelynek munkáját miniszterelnökké választásáig Antall József, majd egy évtizedig Kosáry Domokos irányította, jelenleg pedig Hámori József vezeti. A tanács most kiadott közleményében olvasható: „Ma még nem ismerhetjük eljövendő európai uniós nemzeti életünk valamennyi előnyét és problémáját. Tudjuk és tudatjuk azonban, hogy történelmünk csillagórához érkezett: olyan európai intézményrendszer részévé válhatunk, amely biztonságot ad és az emberi méltóság védelmét eddigi teljesítményével garantálja.”