Frankfurti kapcsolat

Megállapodás született a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt., valamint a Deutsche Börse (DB) között a frankfurti tőzsde elektronikus kereskedelmi rendszerének (Xetra) használatáról. A hazai brókereknek biztosan, a befektetőknek talán előnyös lesz a tegnap bejelentett megállapodás, míg a pesti tőzsdén jegyzett társaságok elgondolkodhatnak. A magyar befektetők ugyanis e kapcsolat révén a BÉT-en és a hazai brókercégeken keresztül vásárolhatják hamarosan a frankfurti tőzsde tízezer termékét, viszont a magyar részvényekhez ezen az úton nem juthatnak hozzá a német befektetők.

A szerződés bejelentésére rendezett sajtótájékoztatón Jaksity Györgynek, a BÉT elnökének hét alkalommal kellett válaszolnia azokra az újságírói kérdésekre, amelyek más-más megközelítésben mind azt firtatták, hogy a pesti tőzsde miért ment bele ebbe az egyirányú utcába. Jaksity György kénytelen volt valahányszor elismételni, hogy a tavaly meghatározott tőzsdei stratégia egyik elemeként teljesítették azt az ígéretet, miszerint a hazai befektetőket bekapcsolja a BÉT a világ tőkepiacaira, s az első ilyen lépésről egy éven belül bejelentést tesznek. Ez tavaly júliusban hangzott el, tehát jóval a vállalt határidő előtt megtette a tőzsde az első lépést. „Ez azonban az első lépés” – hangsúlyozta hét alkalommal Jaksity. A tőzsde elnöke a kibocsátók szempontjából sem tartja aggályosnak az új lehetőséget.
Mint ismeretes, a BÉT az idén százmillió forintot szán arra a szemléletformáló kampányra, amelynek költségeit részben a BÉT kibocsátói fedezik. A kampány a modern tőkepiaci eszközöket fogja népszerűsíteni. A tegnap bejelentett magyar–német megállapodás pedig új kaput nyit a magyar befektetők előtt, hogy külföldi részvényeket vásárolhassanak, de nem biztosít könnyebb utat a magyar részvények iránt érdeklődő külföldi befektetőknek. A Magyar Nemzet kérdésére – nincs-e ellenérdekeltség a BÉT kampányát finanszírozó kibocsátók részéről a befektetőknek új alternatívát jelentő befektetési csatornával szemben – Jaksity György elmondta, hogy a külföldi befektetőknek a kilencvenes évek eleje óta lehetőségük van a magyar részvényeket megvásárolni, míg a hazai befektetők mindössze három-négy éve vásárolhatják a külföldi papírokat.
A szükséges beruházások végrehajtását követően várhatóan április–májusban a gyakorlatban is megkezdődhet a BÉT–DB-megállapodáson alapuló kereskedés. Eddig tizenhárom bank és brókercég huszonnégy brókere szerezte meg az ehhez szükséges vizsgát. Tavaly a magyar befektetők kétszázmilliárd forint értékben vásároltak külföldi értékpapírokat, ezek 30-40 százaléka a DB-n forgó termék volt. Az, hogy a hazai befektetőknek olcsóbb lesz-e az új kapcsolat révén külföldi részvényt venni, a brókercégek árpolitikáján múlik majd. Az így kötött üzleteket – a többi külföldi üzlethez hasonlóan – árfolyamnyereség-adó terheli.