Gyűrűző polgári körök

A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör szóvivője cáfolja az EU-ellenesség vádját, hiszen csak egy-két szervezetről állíthatja a média baloldali része, hogy fenntartással fogadja a csatlakozást. Szemkeő Judit úgy látja, hogy a kormányzat önmaga gerjeszti az emberek elbizonytalanodását.

Baloldali politológusok visszatérő jelleggel bírálják a polgári körök tevékenységét. Egyik legfrissebb kritikájuk szerint a polgári oldal ősszel tapasztalt népszerűség-csökkenése többek közt a demonstratív tömeggyűlések számlájára is írandó, mert úgymond sok embert taszítottak ezek a rendezvények.
– Kétségtelenül vannak, akik számára nem vonzók ezek a rendezvények, ám nem hiszem, hogy a jóhiszemű szemlélő bármilyen provokatív elemet fel tudott volna fedezni ezeken a gyűléseken, a polgári oldal számára viszont azért is szükségesek voltak ezek a közös fellépések, hogy az összetartozás érzése még erősebbé váljon a hasonlóan gondolkodó emberek számára. Bízom abban is, hogy egyre többen jönnek rá arra: mi nem mások ellen szervezzük a megmozdulásainkat, hanem egymásért, s másokért is, így könnyebben csatlakozhatnak hozzánk azok is, akiket ma még megtévesztenek a sokszor tendenciózusan negatív híradások.
– Talán az ön által elmondottakat támasztja alá a viszontválasz, hogy feltehetően azért „csípi a szemét” az ellentábornak az ilyesfajta összefogás, mert a baloldal nem tud hasonló számban felvonultatni szimpatizánsokat a megmozdulásaikra.
– Megállja a helyét ez a megállapítás, mert a baloldalnak kétségtelenül kellemetlen lehet, hogy az emlékezetes régi chartás tüntetések óta nem tudnak annyi embert verbuválni esetleges demonstrációjukhoz, mint amennyit mi. Az is kétségtelen, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök beszédei eleve nagy érdeklődést váltanak ki, s ezt nemcsak a polgári körös rendezvények statisztikái, de a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják. Ismétlem, nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy bal-, illetve jobboldalról beszélünk, mert hiszünk abban, hogy hosszú távon az emberek megérzik: mindez értük, az ő jövőjükért is történik.
– Magyarországon valamikor a civil szervezetek nagy számban léteztek, aztán átadták helyüket az állampárti irányítás alatt álló látszat-társadalmi szervezeteknek. Úgy tűnik, mintha saját fegyverével akarnák megverni a baloldalt, az összetartó polgári szervezetek fölélesztésével.
– Valóban lehet ilyen áthallás, s ezért is lehet fájó vagy kellemetlen az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, hogy a polgári körök és szervezetek ilyen mértékű elterjedését tudtuk elérni. Hangsúlyozom azonban, hogy egy egészséges társadalomban ez a normális, s inkább az volt a természetellenes, hogy fél évszázados „Csipkerózsika-álomra” kárhoztatták őket. Emlékeztetőül: 1946-ban központi pártutasításra két hét alatt 1500 szervezetet szüntettek meg, hogy aztán egy-két év alatt teljesen felszámolják, illetve saját képükre formálják őket. Amikor ezt felemlítjük, tudnunk kell, hogy nem a régmúltról beszélünk, hiszen a magukat baloldalinak mondó kormányerők 1994-es és 2002-es győzelmében is nagy szerepet játszottak ezek az álfüggetlen szatellit szervezetek.
– Erre mondják azt, hogy önök sem függetlenek, hiszen a polgári oldal mellett kampányolnak.
– Nem először és nem utoljára halljuk ezt a vádat. Mi viszont nem a polgári oldal, hanem a polgári világ kifejezést szeretjük használni. Ugyanakkor ez a fajta megbélyegzés akkor lenne helyénvaló, ha a polgári körök valamifajta felsőbb utasításra működnének. Ennek azonban az ellenkezője történik, a polgári gondolkodásnak éppen az a lényege, hogy az önálló, felelősségteljes cselekvést helyezi előtérbe. A kommunista rendszer szétverte az emberi kisközösségeket, a rokoni kapcsolatokat, és az embereket egyénné alakította. Mi csak a dolgok egészséges menetét állítottuk helyre. Ezért állnak értetlenül a polgári önszerveződések előtt, mert ismét olyan tömeggel állnak szemben, amelyet kénytelenek partnerként kezelni.
– A kormánypártok a gyülekezési törvény módosítására készülnek, de már így is egyre-másra tiltják be a tömegrendezvényeket. Nem tartanak-e attól, hogy végső soron a polgári körök demonstrációi ellen irányulnak ezek a tervek, hiszen a közlekedés akadályoztatására való hivatkozással bármikor betilthatnák a megmozdulásaikat?
– Mi is érzékeljük ezt a veszélyt, ám nem hisszük, hogy egy jogállamban ilyesmi megtörténhet. Én igazán azt szeretném megtudni, hogy miként egyeztethető össze az Európai Unióba vezető úttal az állampolgárok szabad mozgásának és szabad véleménynyilvánításának korlátozása?
– A belügyi államtitkár egy ellenzéki kérdésre úgy válaszolt: „a becsületes embereknek nem lesz félnivalója.” Ez vészjóslóan vagy biztatóan hangzik ön szerint?
– Remélem, nem jön el ismét az az idő, amikor a rendőr dönthette el – akár egy igazoltatás során –, hogy valaki becsületes embernek minősülhet avagy sem.
– A sajtó egy részében időről időre kimazsolázgatnak olyan híreket, polgári körös rendezvényeket, ahol szerintük nem teljesen szalonképes mondatok hangoznak el.
– Döbbenetes számomra, amikor egyes, magukat liberálisnak tartó újságírók felhívnak, s azt kérik rajtunk számon, miért nem cenzúrázzuk meg a polgári körök honlapját. Ugyanők azt is megkérdik, miként lehet, hogy a központi irányvonaltól eltérő vélemények jelenhetnek meg. Ezeket a kérdéseket megérteném, ha mondjuk egy munkáspárti beállítottságú ember tenné fel, demokratikusan gondolkodó polgár részéről azonban teljesen érthetetlen és értelmezhetetlen az ilyen reakció. A polgári körökön az állampárti jellegzetességeket, a cenzúrát és a centralizációt csakis olyasvalaki kérheti számon, akinek a fejében még nem zajlott le a rendszerváltozás.
– Az Európai Unió-ellenes megnyilvánulásokról szóló híradások is irreálisak? Igaz, ha a mintegy 15 ezer polgári körből csak a sajtóhírekben szereplő néhány ellenzi az uniót, az nem is olyan rossz arány.
– Ha azt veszem, hogy jelenleg a lakosság 60-65 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, a fennmaradó rész pedig ellenzi, a polgári körökön belül ezek szerint sokkal többen támogatják az uniót. Nem értem tehát, mitől kellene tartani? Az viszont sokkal aggasztóbb, hogy a jelenlegi kormány nemhogy tájékoztatást, de még fogódzókat sem ad az állampolgárok számára, hogy felelősen dönthessenek az áprilisi népszavazáson. Ezért arra biztatunk mindenkit, tegye fel a kérdéseit a Külügyminisztérium által fenntartott telefonvonalakon, hogy valós kérdésekre reális válaszokat kaphassanak.
– Az RTL Klub arról tájékoztatott, hogy a vonalak állandóan foglaltak, más utakat kell tehát keresniük a jelek szerint. Mások viszont úgy vélik, a kormányzatnak nem a lakosság kérdéseire kellene várnia, hanem elemi kötelessége lenne a sokoldalú és a lakosság minden rétegére kiterjedő tájékoztatás.
– Mi is így látjuk. Nem szabad valakit azért minősíteni, mert hiteles információk híján fél az uniótól. Különösen a nyugdíjasok körében érzékelhető a bizalmatlanság, de a vállalkozók sem tudják, milyen új szabályozással kell szembenézniük, s milyen új adók várnak rájuk. A kormányzat azonban nemhogy nem tájékoztatja a polgárokat az egzakt tényekről, de még a decemberre ígért hatástanulmányok sem készültek el, sőt a koppenhágai megállapodás szövegét sem tették közzé. Arra nem lehet hivatkozni, hogy még nem készült el a magyar fordítás, hiszen igen sokan kiválóan beszélnek angolul Magyarországon.
– A stigma mégis önökön maradhat, az EU-ellenesség vádja – mint főbűn – végigkísérheti a polgári körök fogadtatását. Egyes vélekedések szerint viszont a kormánypártok is kétarcúan viselkednek, s nem biztos, hogy felsorakoznak a csatlakozás mellett, máskülönben nagyobb buzgalmat tanúsítanának a meggyőzés terén.
– Számomra az beszédes, hogy a polgári körök kapcsán újabban csakis az EU-ellenes hangokat emelik ki. Főként az idősebb generáció nem az interneten, a honlapunkról tájékozódik, így csak a sajtóból értesül a hírekről. Nem biztos tehát, hogy a sajtó egy részében a polgári körök ellen folyik csak a propaganda. Megkérdezem: aki állandóan csak azt az elenyészően kevés unióellenes megnyilatkozást idézi a polgári köröktől, vajon az EU mellett, vagy pedig ellene kampányol?