Napi sajtószemle

THE OBSERVER
Az iraki ellenzék legerősebb tömörülésének magas rangú tisztviselője élesen bírálta Amerika politikáját a londoni hetilap észak-iraki tudósítójának adott interjújában. Kanan Makija, az Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) befolyásos tanácsadója azt állítja, az Egyesült Államok felhagyott azzal a tervével, hogy demokratikus berendezkedést honosítson meg Irakban. Ehelyett – Szaúd-Arábia és az öböl menti államok nyomására – azt tervezi, hogy amerikai katonai kormányzó kinevezése mellett Irakot Szaddám Baath pártjának uralma alatt hagyja. Mint ismeretes, Ahmed Csalabit, az INC elnökét eddig az új Irak amerikaiak által támogatott lehetséges vezetőjeként tartotta számon a sajtó.

THE NEW-YORK TIMES
A vezető amerikai liberális napilap arról a stratégiáról ír, amelyet valószínűleg az iraki hadsereg fog követni majd, ha az amerikai invázióra sor kerül. Az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztviselője „a szétoszlás, összegyűlés és a hadműveletek városi területre való áthelyezése” kulcsszavakkal foglalta össze a lehetséges iraki harcmodort, amelynek lényege az lesz, hogy az elit csapatok a bombázások alatt szétszóródnak, majd a szárazföldi hadműveletek idején jól kiépített állásokba térnek viszsza Bagdadban, ahol véres utcai harcokban próbálják meg felmorzsolni az amerikai haderőt.

THE WASHINGTON POST
Az afganisztáni és kaukázusi szerepvállalás, a jugoszláviai békefenntartó misszió, Dél-Korea védelmezése északi szomszédja ellenében, és most az iraki készülődés olyan terhet ró az amerikai hadseregre, amelynek első jelei kezdenek látszani az emberanyagban és pénzeszközökben mutatkozó hiány terén – foglalható össze a mértékadó amerikai napilap cikkének lényege. Miközben – ahogy a cikk megjegyzi –, a római légiók óta nem létezett a földkerekségen olyan katonai fölény, mint amilyet ma az amerikai légierő képvisel, a fegyvernem egyik tisztje a megszaporodott feladatok kapcsán kijelenti: „Arra kényszerülünk, hogy kevesebbel többet teljesítsünk.”

HA'ARETZ
A baloldali izraeli lap szerint az arab államokat és az amerikai vezetést is váratlanul érte a nyugati országokban lezajlott háborúellenes tüntetések részvételi aránya. Az arab országok vezetőinek azt kell megmagyarázniuk az embereknek, miként volt lehetséges, hogy a „borivó hitetlenek”, akikről eddig úgy tudták, keresztes háborút terveznek ellenük, nagy tömegekben vonultak a békéért az utcára. Nyugaton viszont a civilizációk összecsapásának elmélete szenvedett súlyos vereséget a tüntetésekkel.