Növekedett az államadósság

A bruttó hazai termékhez mért államadósság növekedett tavaly 2001-hez képest – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt. A külföldiek szerepe egyre jelentősebb a magyar állampapírpiacon.

Gyarapodott tavaly a GDP-hez mért államadósság: a költségvetés bruttó adóssága 9223,7 milliárd forintot ért el, ami a bruttó hazai termék 54,9 százalékának felel meg – derül ki az Államadósság Kezelő Központ tegnapi sajtótájékoztatóján közölt adatokból. A tavalyi adat bőven belül áll a maastrichti kritériumok között szereplő 60 százalékos arányon, ám csaknem három százalékponttal nagyobb a 2001-es számnál. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye jelentősen túlszárnyalta az előző években megszokott mértéket: a nettó forintkibocsátás 1291 milliárdra rúgott. A teljes nettó piaci finanszírozási igény 1313 milliárd forint volt 2002 folyamán, amely 557 milliárddal haladja meg az év elején tervezett mértéket, és csaknem háromszorosa a korábbi években megszokottnak. (Ez a szám nem tartalmazza az adósságátvállalások és a részesedésvásárlások 512 milliárdos összegét.)
Tavaly a bruttó kibocsátás 4912 milliárd forintot ért el: ennek 89 százalékát az elsődleges forgalmazók vásárolták meg a kibocsátótól. (Az elsődleges forgalmazói hálózatnak jelenleg tizenkét tagja van, ebből kilenc pénzintézet és három befektetési vállalkozás.) A kincstár fiókhálózata és a Magyar Posta az összes forint értékesítésből 11 százalékkal részesedett.
A külföldiek szerepe észrevehetően nő a magyar állampapírpiacon: állományuk 2002 végén 1795 milliárd forintot ért el, ami 70 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Figyelemre méltó adat, hogy a forgalmazók teljes másodpiaci forgalmuk 19 százalékát devizakülföldiekkel bonyolították.
***
László Csaba az IMF-jelentésről. Semmi olyan tennivaló nem hárul a kormányra, amely az IMF-jelentés megállapításaiból fakadna – közölte tegnap a pénzügyminiszter. Rámutatott: az IMF az elmúlt évvel kapcsolatban valóban rögzítette, hogy nagy a költségvetési hiány, és igen fellazult a bérpolitika, ám a szervezet már kifejezetten támogatja a deficit csökkentésére irányuló szándékot. A miniszter szerint reálisak lehetnek azok a prognózisok, amelyeket a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében publikált. (MTI)