Összeomlás szélén az iraki gazdaság

Irak gazdasága tavaly ősz, a Bush-adminisztráció Huszein-ellenes kampányának intenzívebbé válása óta lassú, ám végeredményét tekintve a teljes lebénulás jeleit mutatja. A fogyasztás, a kereskedelem drasztikus visszaesése mellett a bankrendszer is padlóra került a nemzeti valuta elértéktelenedése, valamint a lakossági megtakarítások tömeges kivonása miatt.

A jövőbe vetett bizalom teljes hiánya az elmúlt öt hónapban az iraki dinár közel harmincszázalékos értékvesztését eredményezte az egyébként gyengélkedő amerikai dollárral szemben. A hetvenes években – Szaddám Huszein hatalomra kerülésekor – még a kuvaiti dinárral paritásban jegyzett iraki valutából ma egy dollárért 2200-nál is többet kell adni a bagdadi pénzváltóknál. A tehetősebbek kemény valutára váltották megtakarításaikat, míg a kevésbé módosak – minden eshetőségre felkészülve – egyszerűen csak kéznél szeretnék tudni kevéske megmaradt pénzüket.
Mindezek hatására a bankokban elhelyezett betétek összege a korábbi megtakarítások tizedére-huszadára esett vissza, amely a bankrendszer teljes összeomlását vonhatja maga után. A jobb módúak külföldre menekítik vagyonukat, noha a hatályos törvények nem teszik lehetővé a pénz külföldi bankokban való elhelyezését az iraki állampolgárok számára.
A lakosság csak a legszükségesebb dolgokat – elsősorban élelmiszereket – vásárolja, amely a kereskedelem csődjét vonhatja maga után. Bagdadban városszerte zárnak be az üzletek, a továbbra is nyitva tartók alig tartják magukat. A pénz elértéktelenedését hűen tükrözi, hogy ma már egy taxiszámla rendezéséhez is egy nagyobb táskát megtöltő iraki dinár szükségeltetik. A vészesen közelgő háború – a Guardian tudósítása szerint – már a híres Arasat utca exkluzív üzleteinek, elegáns éttermeinek forgalmán is érezteti hatását. Egy-egy üzlettulajdonos havi két-három vásárló betoppanása esetén már „elégedettnek” érezheti magát. Aki csak teheti, a város várható ostroma elől vidékre, külföldre készül, s az utazás részleteit nem étteremben beszéli meg.