Szeged beruházó nélkül

A British Petrol Solar lemondott arról a korábbi szándékáról, miszerint az üzemeltetés fejében 13,5 milliárd forintot költene a szegedi reptér fejlesztésére. Feltételként csupán azt kérték a cég illetékesei, hogy az önkormányzat hatvan hektár szántó megvásárlásával biztosítsa a légikikötő területének bővítését.

Miután a brit cég grandiózus terve meghiúsult, a város volt és jelenlegi vezetői most egymásra mutogatnak. A városfejlesztésért felelős alpolgármester, Nagy Sándor (SZDSZ) szerint a terv azért nem valósult meg, mert az önkormányzat azt várta volna el, hogy egy ilyen horderejű beruházás esetén a befektető rendelkezzen részletes üzleti tervvel. A BP Solar viszont csak akkor lépett volna, ha a város jelentős anyagi költségvállalást tesz.
Bartha László (Fidesz) volt polgármester ezzel szemben azt állítja: a jelentős beruházásra vállalkozó cég vezetőivel tavaly nyáron sikerült megállapodniuk valamennyi részletkérdésben. A közgyűlés szeptember elején jóváhagyta, hogy az önkormányzat a reptér mellett kisajátíthasson hatvan hektár szántót a légikikötő területének bővítésére. A briteknek ugyanis az volt ez egyetlen feltételük, hogy vállalják a fejlesztés költségeit. Bartháék ezek után alaposan meglepődtek a BP Solar képviselőjének minapi bejelentésén, hogy a cég hátat fordít Szegednek, és nagy valószínűséggel a temesvári repülőteret fejlesztik. Szerintük ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozhatja Szegedet, mert ezáltal csökkennek az esélyei, hogy maradéktalanul eleget tegyen azoknak a feltételeknek, amelyeket egy eurorégiós központtól elvárnak.
Minthogy a szegedi reptér a közelmúltban került vissza a város tulajdonába, így nyilván annak kell gondoskodnia fejlesztéséről. Óriási tehertől szabadul meg az önkormányzat, ha a britek nem állnak el korábbi szándékuktól. Az említett cég ugyanis vállalta a 2,5 kilométer hosszú kifutópályának a kiépítését, ugyanakkor tervükben szerepelt egy kilencezer négyzetméteres hangárnak, üzemanyagtöltő-állomásnak, utasforgalmi terminálnak és irányítótoronynak az elkészítése is. Vállalták, hogy a beruházásra szánt összegből süllyesztenek a kifutópálya alá a Szeged és Baja közötti műút egy nagyon rövid szakaszát.
A szakemberek szerint egy ilyen reptér mindenképpen megfelelt volna a kor követelményeinek, de a beruházásra vállalkozó cég visszalépése után Szeged ismét lépéshátrányba került, mert Pécsett és Győrben például már elkezdődtek a fejlesztési munkálatok a regionális reptereken.